Mégsem okoz rákot az aszpartám?

Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy az Egyesült Államokban egy öt éven át folytatott prospektív vizsgálatban 340 ezer 45, 50 és 69 év közötti férfi és 226 ezer 945 ugyanilyen korú nő részvételével vizsgálták, van-e összefüggés az aszpartám tartalmú üdítőitalok fogyasztása és az agy, illetve vérképző rendszer daganatainak kialakulási gyakorisága között. A következő frissítőket vették górcső alá: szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, jeges tea, valamint aszpartámmal édesített kávé és tea. Külön szempont volt, hogy milyen gyakorisággal és mennyit fogyasztottak ezekből, illetve, hogy az italok mennyi édesítőszert tartalmaztak. A vizsgálati csoportok kialakításának szempontjai között szerepelt a résztvevők életkora, neme, etnikai hovatartozása, testtömeg indexe, a dohányzás, és cukorbetegség előfordulása.

Az MDOSZ elnöke szerint az 5 éves felmérés során a kutatók a vizsgált csoportok egyikében sem találtak összefüggést a vizsgált daganatok kialakulási gyakorisága, és az aszpartám tartalmú italok fogyasztása között.

Az aszpartámmal kapcsolatos vizsgálatok eredményeit világszerte ellenőrizték a hatóságok és tudósok, köztük az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal 1981-ben, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága 1980-ban, valamint az Európai Unió Élelmiszertudományi Bizottsága 1985-ben és 2002-ben. Valamennyi esetben emberi fogyasztásra alkalmasnak és biztonságosnak ítélték az aszpartámot.

Az érthetőség kedvéért el kell mondani, hogy az aszpartám egy nagyon egyszerű vegyület, amely a béltraktusban három összetevőre bomlik: az aszparaginsav (tömeg alapján 40%) és a fenilalanin (tömeg alapján 50%) aminosavakra, valamint metanolra (tömeg alapján 10%). Ezt követően a szervezet ezeket az összetevőket ugyanazon anyagcsere-folyamatok során szívja fel és hasznosítja, mint amikor azok a mindennapi élelmiszerekből származnak. A megszokott élelmiszerek (tojás, tej, hús, hal, sajt, gyümölcs és zöldség) fogyasztása során ugyanezen összetevőkből sokkal nagyobb mennyiség kerül a szervezetbe. A mindennapi élelmiszer-összetevők anyagcsere-folyamatai alapján - ennek ismeretében - nem meglepő, hogy az aszpartám biztonságos, és nem rendelkezik az egészségre káros hatásokkal.

Az aszpartám lebontása során keletkező metanollal kapcsolatban számos téves információ látott napvilágot. Érdemes tudni, hogy a metanol, valamint az aszpartámból származó metanol biztonságát is széles körűen megvizsgálták. Az FDA élelmiszerbiztonsági becslései alapján a nap 24 órájában óránként hozzávetőleg 30 liter, teljes mértékben aszpartámmal ízesített ital is elfogyasztható anélkül, hogy a metanol bármilyen káros hatása mutatkozna. (ennek a mennyiségnek a napi elfogyasztása természetesen csupán feltevés).

Az aszpartám emésztése során keletkező metanol megegyezik a számos gyümölcsből, zöldségből és ezek leveiből sokkal nagyobb mennyiségben származó metanollal, amely a mindennapi étrend részét képezi. Létrejöttét követően a metanol – forrásától függetlenül – további alkotóelemekre bomlik a test szokásos folyamatai során.