Felülvizsgálnák a társasági adóalap harmonizációját

Kovács László uniós adóügyi biztos szerint az, hogy a társasági adóalapot különböző módokon számítják ki az Európai Unió tagállamaiban, jelentősen növeli a több tagállamban is jelen lévő vállalatok ügyviteli költségeit és összehasonlíthatatlanná teszi az adóterheket. A nagy cégeknél az ebből fakadó költségek aránya elérheti a teljes adóteher mintegy 2 százalékát, a kis cégek
helyzete pedig még rosszabb.

Az adóügyi biztos szerint az EU adópolitikájának egyik célja az adószabályok egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele, az adócsalások visszaszorítása, megakadályozása. Ehhez nélkülözhetetlen az adóhatóságok együttműködése, ezért támogatta az Európai Bizottság (EB) 1996-ban az IOTA létrehozását, s bővíti együttműködését a szervezettel.

Kovács László szerint az adóterületen a legambiciózusabb terv a társasági nyereségadó-alap egységesítése. A jelenlegi rendszer növeli az adminisztrációt és a költségeket, nem ad lehetőséget a nyereségek és veszteségek kölcsönös elszámolására a több tagállamban működő vállalatok számára. A számítási mód egységesítése az adóügyi biztos szerint minden említett problémát megoldana.
   
Az üzleti élet szinte teljes egységben kiáll a javaslat mellett, de támogatja az Európai Parlament és az EU gazdasági és szociális bizottsága is, amelyben jelen vannak a munkaadók és a munkavállalók valamint a civil szervezetek képviselői is - mondta Kovács László.
   
Ami a tagállamokat illeti, egy pár héttel ezelőtti, a pénzügyminiszterek körében végzett informális felmérés szerint a 25-ből 10 tagország  - köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország - egyértelműen támogatná, további 8 kész előítéletek nélkül megvizsgálni egy majdani jogi javaslatot, s csupán 7 ország fogalmazott meg fenntartásokat.
   
Az utóbbiak pénzügyminiszterei közül néhány azzal érvelt, ez beavatkozás lenne a tagállamok adószuverenitásába. Konkrét érdeksérelmet azonban nem neveztek meg, például, hogy ez mennyiben sértené a kincstár pozícióit. 
   
Más országok azzal érveltek, főleg, amelyeknél egykulcsos adórendszer van, hogy a harmonizált adóalapban mindenféle kivételek helyet kapnának. Ettől azonban az adóügyi biztos szerint nem kell tartani, mert arra törekszenek, hogy minél szélesebb legyen az adóalap, lehetőleg minimális mentességgel és különleges elbánással.
   
Az ellenvélemények harmadik csoportja szerint az adóharmonizáció egyfajta trójai faló lehet, amelynek leple alatt aztán jönne a harmadik lépés, az adókulcsok harmonizációja. A bizottságnak nincs ilyen szándéka, az adókulcsokat állítólag meg akarja hagyni a tagállamok hatáskörében, legyen ez a verseny egy fontos területe. 

Az előkészítő munka egy éve folyik egy munkacsoportban. Ebben mind a 25 tagállam részt vesz. Az eddigi munkáról készült összefoglaló anyagot szeretnék a júniusi pénzügyminiszteri tanács elé terjeszteni, a további munkához zöld utat és néhány alapvető kérdésben állásfoglalást kérve.
   
Az egyik ilyen kérdés, hogy az adóalap konszolidált legyen-e, lehetőséget adva a nyereségek és veszteségek kölcsönös elszámolására. A véleményeltérés az adóügyi biztos szerint nem is a konszolidáció kérdésében van, hanem, hogy ezt már a kezdetektől bevezessék vagy csak egy későbbi időszakban. A bizottság az azonnali bevezetést támogatja. 

Véleményt szeretnének kérni arról is, hogy az egységes adóalap választható legyen-e a vállalatok számára a csatlakozó országokban. A bizottság a választhatóságot tartaná jobbnak.  A jogi javaslatot 2008 elején szeretnék letenni az asztalra. Amennyiben nem sikerül az egyhangúságot biztosítani, akkor is van egy kiút - mondta a biztos. Amikor ugyanis nincs uniós szabályozás - ilyen a társasági nyereségadó kérdése -, lehetőség van az úgynevezett megerősített együttműködésre, ha a tagállamok több mint egyharmada kész részt venni benne, s csupán nyitva kell hagyni a lehetőséget a többiek számára a csatlakozáshoz.