Bankadó: egyfajta adótípus, kétféle adóalap
1 perc
2004.10.26. 16:07
A módosító indítvány szerint a pénzügyi különadó fizetésére kötelezett pénzintézetek választhatnak: a kamatkülönbözet után fizetnek 6 százalékos vagy az adózás előtti eredmény után 8 százalékos különadót. A törvény két évig marad majd hatályban.
Az adózás előtti nyereség akkor választható adóalapnak, ha ezt az adóalany az e célra rendszeresített nyomtatványon az adóév első hónapjának utolsó napjáig bejelenti az APEH illetékes területi szervéhez.
A törvényjavaslat módosított változata a kettős adóztatás elkerülése érdekében különbséget tesz a belföldi és külföldi illetőségű adóalanyok között. A belföldi székhelyű, továbbá a belföldi üzletvezetésű, de külföldi székhelyű pénzügyi intézmények teljes jövedelme adóköteles, míg az egyéb külföldi székhelyű pénzügyi intézmények csak a belföldi telephely útján végzett tevékenység után adóznak.
Az adóalapba a külföldi fióktelep, telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, külföldön adóztatható jövedelmet nem kell beszámítani, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. A külföldön megfizetett, ráfordításként elszámolt adó ugyanakkor az adóalapot növeli.
Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett adó beszámításáról rendelkezik, az adóból adóvisszatartás formájában levonható az adóalap részét képező kamatkülönbözet, illetve az adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel után külföldön fizetett adó, de a beszámított összeget az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem lehet érvényesíteni. Az adóból levonható összeget jövedelemként kell meghatározni és az egyes jövedelmek alapján levont, külföldön fizetett adó nem haladhatja meg az adott jövedelemre az adó mértéke szerint meghatározott összeget.
Az adóelőleget az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni, s a teljes várható adóösszegre az adóév utolsó hónapjáig 20. napjáig kiegészíteni. A határidőre meg nem fizetett rész után 20 százalékos mulasztási bírságot kell fizetni.
Nem módosul a törvényjavaslat azon passzusa, amely azon szövetkezeti hitelintézeteket mentesíti a különadó megfizetése alól, amelyeknek saját tőkéje nem éri el a 250 millió forintot és tagjai részére nem állapít meg részesedést.
A különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, az adóból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti. A különadóról szóló törvény 2005. január 1-jén lép hatályba és két évig marad érvényben. (MTI)
A törvényjavaslat módosított változata a kettős adóztatás elkerülése érdekében különbséget tesz a belföldi és külföldi illetőségű adóalanyok között. A belföldi székhelyű, továbbá a belföldi üzletvezetésű, de külföldi székhelyű pénzügyi intézmények teljes jövedelme adóköteles, míg az egyéb külföldi székhelyű pénzügyi intézmények csak a belföldi telephely útján végzett tevékenység után adóznak.
Az adóalapba a külföldi fióktelep, telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, külföldön adóztatható jövedelmet nem kell beszámítani, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. A külföldön megfizetett, ráfordításként elszámolt adó ugyanakkor az adóalapot növeli.
Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett adó beszámításáról rendelkezik, az adóból adóvisszatartás formájában levonható az adóalap részét képező kamatkülönbözet, illetve az adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel után külföldön fizetett adó, de a beszámított összeget az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem lehet érvényesíteni. Az adóból levonható összeget jövedelemként kell meghatározni és az egyes jövedelmek alapján levont, külföldön fizetett adó nem haladhatja meg az adott jövedelemre az adó mértéke szerint meghatározott összeget.
Az adóelőleget az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni, s a teljes várható adóösszegre az adóév utolsó hónapjáig 20. napjáig kiegészíteni. A határidőre meg nem fizetett rész után 20 százalékos mulasztási bírságot kell fizetni.
Nem módosul a törvényjavaslat azon passzusa, amely azon szövetkezeti hitelintézeteket mentesíti a különadó megfizetése alól, amelyeknek saját tőkéje nem éri el a 250 millió forintot és tagjai részére nem állapít meg részesedést.
A különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, az adóból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti. A különadóról szóló törvény 2005. január 1-jén lép hatályba és két évig marad érvényben. (MTI)