A magyar csapat felkészülése Torinóra

Sebestyén Júlia formaruhát próbál. Szűkre szabott remények © Végel Dániel

Már a részvétel kiharcolása is óriási siker - tértek vissza a coubertini eszméhez a HVG által megkérdezett sportvezetők, amikor a téli olimpián részt vevő magyar sportolók várható eredményeiről esett szó. A még 2003 közepén a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) által rögzített hivatalos elvárás is ezt tükrözi, mivel nem mond többet, mint hogy "az olimpián indulási jogot szerzett versenyzők addigi legjobb eredményeiket, teljesítményüket megközelítve, elérve vagy azt túlszárnyalva szerepeljenek", illetve hogy minél több sportágban és versenyszámban szerezzenek részvételi jogot a magyar sportolók. Igaz ez akkor is, ha Molnár Zoltán, a MOB ügyvezető igazgatója, csapatvezető már úgy fogalmazott a HVG-nek, hogy mindenkitől élete legjobb teljesítményét várják Torinóban.

A visszafogott remények történelmi hagyományokon alapulnak, amelyek pedig a téli sportok - részben a magyarországi természeti adottságok miatti - mostoha helyzetéből adódnak (erről lásd Dillinger halott? című írásunkat). A nyári olimpiákkal összevetve nemcsak a dicsőséglista és a csapat létszáma szerényebb - az athéni 217-tel szemben Torinóban várhatóan 20 sportoló alkotja a magyar csapatot -, hanem a felkészülésre és a versenyzésre fordított pénz is. "A torinói olimpiai részvételre 37 millió forintot fordítunk, tizedannyit, mint egy nyári olimpiára" - számszerűsítette a különbséget a HVG-nek Molnár. A felkészülésre pedig még a tizede sem jön össze a nyári olimpiai sportágak évi 1,3-1,5 milliárd forintos támogatásának: a legnagyobb létszámban induló és eddig legeredményesebb korcsolyázók olimpiai támogatása tavaly 15 millió, a sízőké pedig 4 millió forint volt. Némi kárpótlásul, hogy mégse érezzék magukat mostohagyereknek a téli olimpikonok, a MOB nemcsak az - egyébként az Adidas által biztosított - sportfelszereléssel, illetve a formaruhával, hanem speciális téli ruházattal is ellátja őket.

A szponzorokat sem villanyozza fel túlságosan a téli olimpia, a MOB-nál legalábbis nem tudtak beszámolni arról, hogy speciálisan a téli sportágak jelentette publicitás miatt jelentkeztek volna új támogatók. Pedig a tavalyi évet ebből a szempontból diadalmenetként élték meg az olimpiai bizottságban, a tervezett 160 millió forintos szponzori bevételnek közel a duplája jött össze.

A téli sportok szövetségei sem sikeresebbek a támogatók gyűjtésében. "Igazi szponzorunk nincs, évi 60 millió forintos költségvetésünk az állami sportirányítástól, a MOB-tól és a Nemzetközi Korcsolyaszövetségtől érkezik" - mondta a HVG-nek Bathó Ferenc, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöke. Ebből költöttek két év alatt 40 millió forintot az olimpiai felkészülésre. A MOKSZ-hoz tartozó öt szakág közül három olimpiai sportág, és mindháromban lesz magyar versenyző Torinóban. Sőt a nagy szerénységben a kilenc fővel a legnépesebb sportági küldöttséget kiállító korcsolyázóknál csúszott be az egyetlen erőteljesebbnek mondható elvárás: a 2004-ben éppen Budapesten Európa-bajnoki (Eb) címet nyert műkorcsolyázó Sebestyén Júliától, esetleg az ugyanabban a számban versenyző Pavuk Viktóriától pontszerzést vár a sportág vezetése. A férfi műkorcsolyán és a páros műfajnak számító jégtáncon kívül két-két magyar férfi- és női versenyző is jégre lép a short track néven emlegetett rövid pályás gyorskorcsolyában. Itt ráadásul a legutóbbi Eb-n megszületett a sportág történetének első magyar érme, amelyet a harmadik helyen végzett női váltó szerzett.

A két-két sífutót és alpesi sízőt, valamint egy sílövőt felvonultató magyar sícsapatból egyedül a sífutó Tagscherer Zoltán jutott ki saját jogán, azaz eredményei alapján az olimpiára, a többiek a nemzeti kvótát kihasználva indulhatnak. Az utóbbi sem egyszerű, ugyanis teljesíteni kell a meghatározott kvalifikációs szintet. Néha azonban az is kevés: A gyorskorcsolyázó Tóth Ágota 1000 méteren teljesítette a szintidőt, de a korlátozott létszám miatt lapzártánkkor csak tartalék volt. A sílövő Gotschall Zsófia is egészen január utolsó napjáig várólistán volt. Ő is elérte az indulásra jogosító szintet, mögötte azonban nem volt második számú versenyző, ezért a nemzetközi rangsorban Magyarország ebben a sportágban nem kerülhetett a legjobb 27 közé, így a magyar sílövő számára nem nyílt meg a nemzeti kvóta, csak a visszalépések miatt indulhat mégis az olimpián. (Nem volt ekkora szerencséje a sportágat váltott olimpiai bajnok kenuzó Pulai Imre és Seregi Gergely alkotta kettes szánkóegységnek, ők végül nem kapták meg a nemzetközi szövetség engedélyét, hogy egy visszalépett kettős helyén indulhassanak.)

A pénzhiányra a sísportban is sokat panaszkodnak. Tavaly októberben Rudi Zoltánt, a Magyar Televízió elnökét Kálomista Gábor filmproducer váltotta a sportági szövetség elnöki posztján, sokan az ő kapcsolataitól várják a szponzorok megjelenését. Egyelőre azonban még az olimpikonok felkészüléséhez is kellett a családi önerő. "A támogatók segítségével 3-4 millió forintot költöttünk egy-egy szezonban a felkészülésre, a felszerelésre és az utazásokra" - mondta a HVG-nek Gyenesei István, a sífutásban induló Gyenesei Leila édesapja. A Somogy megyei önkormányzat elnökeként ismert apa lányát felfedezték Észtországban is, az ottani szövetség biztosította számára az edzőt, az olimpiára pedig felajánlották, hogy 6 pár sílécet vakszolnak neki a versenyre, hogy kiválaszthassa a legalkalmasabbat. Pedig - állítják a sísportban járatosak - a vaksz minden csapat féltve őrzött titka, ráadásul a magyar versenyzőknek eddig csupán annyi jutott, hogy egy-egy edző-, illetve versenylécet bevakszoljanak - lévén hogy nem volt több lécük. Szerencséjükre az első, Somogy megyei sportolóként téli olimpiára kijutó Gyenesei lányt nemcsak az észtek, hanem az OTP Bank Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt. mellett a kaposvári városi önkormányzat is felkarolta, és utóbbi a tavalyi, illetve az idei szezonban is 1,8-1,8 millió forinttal támogatta felkészülését és versenyzését.

A kis létszámú téli olimpiai csapat és az esélytelenség előnye lehet, hogy doppingügyben talán jobban kordában lehet tartani a küldöttséget, mint Athénban, ahol magyar atléták és súlyemelők is lebuktak tiltott szerek használata miatt. Azóta minden bizonnyal az is rögzült a versenyzőkben, hogy az olimpián a nyitóünnepségtől a záróceremóniáig verseny alattinak tekintendők a sportolók, azaz kötelesek magukat alávetni a vizsgálatnak. A MOB mindenkitől írásos nyilatkozatot vasalt be, hogy ezt elfogadja, amit ezen kívül egy szerződésben is rögzítettek. Az olimpia előtt emellett minden csapattagnak doppingpróbán kell átesnie, a mintákat a bécsi akkreditált laboratóriumban vizsgáltatja be a MOB. A szigor Torinóban is jellemző lesz: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentette, hogy a legutóbbi, Salt Lake Cityben rendezett téli játékokhoz képest 40 százalékkal növeli a doppingellenőrzések számát, ami a MOB számításai szerint azt jelenti, hogy legalább kétszer vesznek mintát egy-egy versenyzőtől.

KELEMEN ZOLTÁN