A házipénztár-adó megsemmisítését kéri az ellenzék
1 perc
2006.08.02. 12:18
A házipénztár-adóról szóló törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt több képviselője, akik szerdán beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz - közölte a Fidesz sajtóosztálya.
Az Országgyűlés július 10-én fogadta el a házipénztár-adóról szóló törvényjavaslatot, amely az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánva megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.
A Fidesz közleménye szerint Répássy Róbert (Fidesz), valamint Latorcai János és Rubovszky György (KDNP) az Alkotmánybíróság testületéhez intézett beadványukban arra hivatkozva kérik a házipénztár-adóról szóló törvény megsemmisítését, hogy az sérti a jogállamiság alkotmányban deklarált elvét és a közteherviselés arányosságát.
A Fidesz és a KDNP képviselőinek indoklása szerint a jogalkotó a házipénztár-adó bevezetésével azt a jelenséget kívánta visszaszorítani, amely szerint a vállalkozások egy része indokolatlanul magas házipénztár-összeget mutat ki papíron, ami a valóságban nincs meg. Ezt az összeget nem ritkán a vállalkozás
tagjai saját célra, személyes jövedelemként használják, adómentesen.
A beadványozók szerint azonban a jogalkotó teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy az új adónem a "vétlenek" nagy tömegét is hátránnyal sújtja: nevezetesen azokat, akiknek nem áll szándékukban kijátszani az adójogszabályokat, mindössze üzletmenetük sajátossága folytán rendelkeznek az elismert pénzkészletnél nagyobb összegű készpénzállománnyal.
Az ellenzéki képviselők szerint az adó kivetésének semmiképp sem lehet alapja egy rosszhiszemű vélelem (miszerint a társas vállalkozások a házipénztárukban lévő pénzeket magáncélra elköltötték). Habár a probléma egyes esetekben ténylegesen fennáll, ennek orvoslására az adó jogintézménye – az alkotmánybírósági határozatok olvasatában – alkotmányosan nem használható fel, ezért a házipénztár-adó sérti az alkotmányban megfogalmazott jogállamiságot.
Ezenfelül a házipénztár-adófizetési kötelezettség nem áll közvetlen összefüggésben az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaival, figyelemmel a házipénztár sajátos rendeltetésére és működésére. A házipénztárt rendeltetésszerűen működtető adózót aránytalanul terheli az új adófizetési kötelezettség, mivel az annak alapjául szolgáló adótárgy nem képezi
jövedelmének, vagyonának részét, s ez sérti közteherviselés arányosságát.
A Fidesz közleménye szerint Répássy Róbert (Fidesz), valamint Latorcai János és Rubovszky György (KDNP) az Alkotmánybíróság testületéhez intézett beadványukban arra hivatkozva kérik a házipénztár-adóról szóló törvény megsemmisítését, hogy az sérti a jogállamiság alkotmányban deklarált elvét és a közteherviselés arányosságát.
A Fidesz és a KDNP képviselőinek indoklása szerint a jogalkotó a házipénztár-adó bevezetésével azt a jelenséget kívánta visszaszorítani, amely szerint a vállalkozások egy része indokolatlanul magas házipénztár-összeget mutat ki papíron, ami a valóságban nincs meg. Ezt az összeget nem ritkán a vállalkozás
tagjai saját célra, személyes jövedelemként használják, adómentesen.
A beadványozók szerint azonban a jogalkotó teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy az új adónem a "vétlenek" nagy tömegét is hátránnyal sújtja: nevezetesen azokat, akiknek nem áll szándékukban kijátszani az adójogszabályokat, mindössze üzletmenetük sajátossága folytán rendelkeznek az elismert pénzkészletnél nagyobb összegű készpénzállománnyal.
Az ellenzéki képviselők szerint az adó kivetésének semmiképp sem lehet alapja egy rosszhiszemű vélelem (miszerint a társas vállalkozások a házipénztárukban lévő pénzeket magáncélra elköltötték). Habár a probléma egyes esetekben ténylegesen fennáll, ennek orvoslására az adó jogintézménye – az alkotmánybírósági határozatok olvasatában – alkotmányosan nem használható fel, ezért a házipénztár-adó sérti az alkotmányban megfogalmazott jogállamiságot.
Ezenfelül a házipénztár-adófizetési kötelezettség nem áll közvetlen összefüggésben az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaival, figyelemmel a házipénztár sajátos rendeltetésére és működésére. A házipénztárt rendeltetésszerűen működtető adózót aránytalanul terheli az új adófizetési kötelezettség, mivel az annak alapjául szolgáló adótárgy nem képezi
jövedelmének, vagyonának részét, s ez sérti közteherviselés arányosságát.