Hess, madár!

Illés Gábort és Nagy Tibort kiáltották ki bűnbaknak a múlt héten védőzárlat alá vont Bács-Kiskun megyei Csátalján és Nagybaracskán, ők ketten pátyolgattak ugyanis a portájukon egy legyengült hattyút, amelyről utóbb kiderült, hogy a Magyarországon lapzártánkig talált madárinfluenzás szárnyasok egyike. A madarak sorsát a szívén viselő Illés agrármérnök, segítője, Nagy pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetőre, aki maga is védőfelszerelésben járja a vidéket gyanús madártetemeket kutatva. A kivétel nélkül Nagybaracska térségében lelt hét bütykös hattyún kívül eddig a két férfi baromfiudvara vált a madárinfluenza áldozatává. Bár nem a rettegett H5N1-vírus végzett a háziszárnyasokkal, hanem "preventív céllal" likvidálták őket, "teljes bizonyossággal akartuk biztosítani, hogy a hattyúról ne terjedjen át a betegség" - indokolta az intézkedést Süth Miklós országos főállatorvos.

Már a vírust valószínűsítő múlt heti magyar laboreredmények alapján foganatosították a földművelésügyi tárca a madárinfluenza (a régóta ismert és klasszikus, baromfipestisnek nevezett betegség) elleni védekezésről szóló rendeletének, illetve az azon alapuló készenléti tervnek az előírásait. Mégpedig nem az enyhébb, a betegség gyanúja esetén alkalmazandó intézkedéseket, hanem úgy jártak el, mintha a H5N1-vírus okozta betegséget már megállapították volna.

A kerületi főállatorvos haladéktalanul védőzárlatot rendelt el. A megfigyelési és védőkörzetben folyamatosan ellenőrzik a szárnyasokat, s ha a kórokozót háziállatokban is kimutatnák, akkor a kerületi főállatorvosnak a zár alatt tartott baromfiállomány leöléséről kellene rendelkeznie. A rendelet hagy azért mérlegelési lehetőséget az állatorvosoknak: a leölést a betegség gyanúja esetén is megengedi, viszont el is tekinthetnek tőle, ha kitört ugyan a betegség, de például adott üzemegység megfelelően elkülönül a fertőzött résztől, és nem kell számolni a kórokozó átterjedésével. A rendelet egyébként a madárinfluenza megállapítását ahhoz köti, hogy a betegséget magas patogenitású influenza A-vírus okozza, illetve magas patogenitást mutató H5 vagy H7 altípusról legyen szó. A magyar labor megállapította a madárinfluenzát a hattyúkban - csak a H5 utáni számot várták az angliai referencialaborból -, de háziállatban nem, így fel sem merült, hogy a zárlat alá vont térségben található kacsatelep és baromfitelep állatait leöljék.

Ha mégis telepek likvidálására kerülne sor, a termelőket teljes kártalanítás illetné meg - feltéve, hogy betartották az előírt óvintézkedéseket. A kártalanítás alapja a szárnyasok forgalmi értéke, amit a földművelésügyi tárca felülről nyitott kasszájából fizetnének - a nagybaracskai baromfiudvarok gazdái azonban erre nem számíthatnak, hiszen befogadták a gyanús hattyút.

Miközben az állami segédlettel végzett humánoltóanyag-fejlesztés lépéseiről szinte egymást érik a hivatalos közlemények, szó sem esik a madárinfluenza elleni baromfivakcináról. Igaz, az állati vakcinák nagyságrenddel olcsóbbak az emberinél. A betegség elleni védekezésről szóló rendelet szerint ha már kitört a kór, a tárca elrendelhet védőoltásokat meghatározott területen, járványelfojtó intézkedésként. Európában több cég is gyárt madárinfluenza-vakcinát, s közülük a holland Intervet valamennyi EU-tagországnak felajánlotta készítményét. Bognár Lajos országos főállatorvos-helyettes a HVG kérdésére elmondta, bár ingyenes felajánlásról volt szó, Magyarország nem szerzett be oltóanyagot. Az EU-szabályok szerint ugyanis madárinfluenza ellen tilos a vakcinázás, csak sürgősségi védőoltásra kerülhet sor az Európai Bizottság külön engedélyével. Ekkor a fertőzött területen leölik az állatokat, körülötte bizonyos körzetben beoltják az állományokat, útját állva a betegség terjedésének, s a járvány elmúltával a beoltott állatokat is leölik. A bizottság egyelőre csak a nagy értékű állatkerti madarak oltására adott engedélyt, Magyarország is ezért fog folyamodni.

A kormány tájékoztató kampányt kezdett kedden, emellett némi pénzt is megszavazott: a földművelésügyi tárca saját keretéből 3,5 milliárd forintot csoportosíthat át a baromfiágazat számára, három tárca 2,3 milliárdot használhat fel az általános tartalékból a madárinfluenzával kapcsolatos beszerzésekre, túlmunkára, ezenkívül 200 millió forint jut a baromfi fogyasztására biztató marketingakcióra. A tavaly kitört hisztéria - így nevezik a baromfisok és az állatorvosok egybehangzóan, mert nagyon csekély a valószínűsége az emberek madárinfluenzával történő fertőződésének - mindenesetre 2005 utolsó három hónapjában 2,5-3 milliárd forint bevételkiesést okozott a hústermelésből 180-200 milliárd forint árbevételt elérő baromfiágazatnak. A Baromfi Terméktanács adatai szerint az élőállat-felvásárlás 2005-ben 457 ezer tonnára, 4,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A madárinfluenza-hírek leginkább a csirkeágazatot viselték meg, október-novemberben 35-15 százalékos forgalomcsökkenés mutatkozott, és tetézte a veszteséget, hogy az átmeneti keresletcsökkenés miatt túltartották az állatokat, és jelentős mennyiséget kellett lefagyasztani, készletként tárolni. A csirke felvásárlási ára kilogrammonként 170-180 forintról 160 forintra esett, és az év elejére is csak 165-166 forintra kúszott vissza - állította a HVG-nek Király László, az évi ötmillió csirkét termelő Nyugati Régiós Baromfi-szövetkezetek Szövetségének vezetője. Éves szinten viszont a felvásárolt baromfimennyiség 1,8 százalékkal, 235 ezer tonnára nőtt. Takács László, a terméktanács elnöke ezt azzal magyarázta, hogy az első kilenc hónapban a belföldi értékesítés több mint tíz százalékkal emelkedett. A káoszt mi sem mutatja jobban, mint hogy a mindenféle állat-egészségügyi intézkedés nélkül is teljesen zárt technológiával nevelt brojlercsirkével szemben a vírusfertőzésnek elvileg inkább kitett, szabadon tartott víziszárnyas, a kacsa iránt nőtt meg leginkább a kereslet: 16 százalékkal, 62 ezer tonnára nőtt a felvásárlása.

VITÉZ F. IBOLYA