Kiegészítésre szorul a társasági adóról szóló törvény

A könyvvizsgáló és tanácsadó cég közleménye emlékeztet arra, hogy az EB szeptember 12-én hozott határozatot az Egyesült Királyság ellenőrzött külföldi társaság szabályozásával kapcsolatban. Az ellenőrzött külföldi társaság szabályozás lényege, hogy adózási szempontból hátrányos helyzetbe hozza, valamilyen többletteherrel sújtja azokat a gazdálkodókat, amelyek alacsony adókulcsú államban hoznak létre leányvállalatot.

Az EB határozatában kimondta, hogy a vitatott adószabály korlátozza a letelepedési szabadságot. A bírói testület rámutatott arra is, hogy abban az esetben, ha az ellenőrzött külföldi társaság létrehozása illetve a vele folytatott tranzakciók gazdasági alapot nélkülöznek, és kizárólag adóelkerülést szolgálnak, a letelepedési szabadság korlátozását igazoltnak kell tekinteni.

Az EB határozat alapján több európai országban át kell alakítani a szabályozást – értékelte a helyzetet az Ernst and Young adószakértője és partnere, Szabó Dénes.

Szabó szerint a jelenlegi magyar szabályozás a „valódi gazdasági jelenlét” meghatározásával mentesíti a hátrányos következmények alól azokat az adózókat, akik valós üzleti célból hozzák létre kedvező adózási környezetben működő leányvállalatukat.

A követelmények további pontosítása ugyanakkor indokolt lenne, különösen a holding társaságok esetében – fűzi hozzá. A társasági adótörvényben foglalt definíció leginkább problémás pontjának annak meghatározását tartja, hogy mikor tekinthető az adott leányvállalat (vagy telephely) alacsony adóterhelésűnek.

A törvény szerint akkor állapítható meg az alacsony adóterhelés, ha egyáltalán nem fizet a külföldi cég társasági adót, vagy az adóévre megállapított, effektív adókulcs nem éri el a 10,67 százalékos mértéket. Kérdés, hogy pontosan melyik adóév effektív adóterhelését kell vizsgálni, előfordulhat ugyanis, hogy a társaság működése idején az effektív adókulcs meghaladja a törvényben előírt mértéket, ugyanakkor az osztalékfizetés évében már ez alá csökken az adóterhelés.

Azt is vizsgálni kell, hogy hogyan kell meghatározni az effektív adóterhelést az adókonszolidációba bevont külföldi leányvállalat esetében, valamint az adózási szempontból transzparens társaságoknál – áll a közleményben.

A szakértő szerint kimondottan diszkriminatív a szabályozás holding társaságok esetében. Példaként ismerteti: ha a magyar cég egy külföldi termelő vállalatot közvetlenül tulajdonol, a termelő vállalattól kapott osztalék adómentes. Amennyiben a külföldi termelő vállalatot egy külföldi holdingon keresztül tulajdonolja a magyar társaság, a termelő vállalat osztaléka – ami a holdingon keresztül jut el a magyar céghez – itthon adóköteles. Véleménye szerint ez sérti a letelepedési szabadságot, ezért is szükséges változtatni a magyar szabályozáson.

Az ügy előzménye, hogy a Cadbury Schweppes csoport létrehozott két csoportfinanszírozó céget Írországban. A finanszírozó társaságok kedvező, 10 százalékos társasági adókulccsal adóztak. Mivel azonban, az ír társaságok az Egyesült Királyságban hatályos jogszabályi rendelkezések alapján ellenőrzött külföldi társaságoknak minősültek, a hatóságok adót vetettek ki a brit anyavállalatra az Írországban elért jövedelem alapján.