Hogyan kezelhető az adókockázat?
2 perc
2006.09.13. 10:21
A transzferárakhoz fűződő adóügyi kockázat a Deloitte adószakértői szerint több szinten is kezelhető. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár-dokumentációjának elkészítése ne csupán a mulasztási bírság megspórolását szolgálja, hanem a védelem eszköze legyen.
A több országban is jelen lévő vállalatok arra törekszenek, hogy a legnagyobb eredményt ott mutassák ki, ahol a legkisebb az adóteher. Ennek egyik eszköze a transzferárak "célirányos" alakítása lehet. Tudják ezt a hatóságok is, ezért a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat dokumentumokkal kell alátámasztani.
Az adóhatóság pedig természetesen nem csupán azt vizsgálja, megvannak-e a
transzferár-dokumentációk, hanem azt is, a dokumentáció teljesíti-e a tartalmi előírásokat, így például indokolja-e, hogy a piaci ár meghatározására miért éppen az adott módszert alkalmazták.
A dokumentáció nem csupán az adóhatóságnak ad támpontokat az adóztatáshoz, hanem a vállalkozásoknak is segíthet az adó optimalizálásában, a kockázatok minimalizálásában. A megfelelően elkészített dokumentáció védi a vállalkozást, az adóhatóságnak ugyanis bizonyítania kell, hogy a dokumentációban foglalt adatok nem megfelelőek - mondta Veszprémi István igazgató és Gémesi Péter, a transzferárszolgáltatások vezetője.
Érdemes úgy elkészíteni a törvényi kötelezettségnek számító transzferár-dokumentációt, hogy az ne pusztán formai szempontoknak feleljen meg, hanem - ha már úgyis el kell készíteni - tartalmilag is szolgálja az adózó érdekeit. Különösen, hogy a dokumentáció hiányáért csupán 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság, míg a tartalmi megállapításoktól - eltérés esetén ugyanis adóhiányt lehet megállapítani - nagy bevételt remélhet.
Lehetőség van arra is, hogy az adózó feltételes adómegállapítási kérelmet terjesszen be a Pénzügyminisztériumhoz (PM) - hívta fel a figyelmet az adószakértő. Ez azt jelenti, hogy ismerteti az adott tranzakciót, annak adóvonzatát, és állásfoglalást kér arra vonatkozóan, jól értelmezte-e a dolgokat. A PM ennek alapján határozatot hoz, amely köti a magyar adóhatóságot. A magyar adózónak, a magyar adóvonzatokat tekintve ez 100 százalékos védelmet nyújt, ha valós adatokat tartalmaz a kérelem.
A jövő év január 1-jétől már arra is lehetőség lesz, hogy nemzetközi szinten vizsgálja a transzferárak piaci természetét az illetékes hatóság. A határon átnyúló ügyletek esetében többoldalú ármegállapítási kérelmet lehet kezdeményezni, s ha az érintett hatóságok egyetértenek, az a magyar és a külföldi adóhatóságot is köti az adott ár tekintetében - mondta Veszprémi István.
A transzferárak kiemelten problémásak a határon túli ügyleteknél. Az árak számos érdek alapján alakulnak ki. A transzferárak szabályozását azért vezették be egyes országok - köztük Magyarország is -, hogy megakadályozzák a jövedelmek átcsoportosítását a cégcsoportokon belül. Minden ország szeretné a nála adóztatható adóalapot maximalizálni, így érdekellentét lehet a cégek és egyes országok adóhatóságai, de a különböző országok adóhatóságai között is.
Ha többoldalú eljárást kezdeményez az adózó, kiszűri annak kockázatát, hogy a külföldi hatóság nem fogadja el a magyar állásfoglalást. Százszázalékos kockázatmentességet azonban a Deloitte szakértői szerint csak a jövőbeni ügyletek esetében lehet elérni.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az adótanácsadók szerint valószínűleg kiemelt figyelmet fordít majd a transzferárakkal kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenőrzésére. Az APEH az idei évet öt év múlva is vizsgálhatja, s az akkori elméleti ismeretek, valamint gyakorlati tapasztalatok birtokában még alaposabban utána tud majd járni a dolgoknak. Ezért is nagyon fontos, hogy a transzferár-dokumentáció kötelezettséget "szükséges rossz" helyett a kockázatmentesítés eszközének tekintsék az adózók.
Az adóhatóság pedig természetesen nem csupán azt vizsgálja, megvannak-e a
transzferár-dokumentációk, hanem azt is, a dokumentáció teljesíti-e a tartalmi előírásokat, így például indokolja-e, hogy a piaci ár meghatározására miért éppen az adott módszert alkalmazták.
A dokumentáció nem csupán az adóhatóságnak ad támpontokat az adóztatáshoz, hanem a vállalkozásoknak is segíthet az adó optimalizálásában, a kockázatok minimalizálásában. A megfelelően elkészített dokumentáció védi a vállalkozást, az adóhatóságnak ugyanis bizonyítania kell, hogy a dokumentációban foglalt adatok nem megfelelőek - mondta Veszprémi István igazgató és Gémesi Péter, a transzferárszolgáltatások vezetője.
Érdemes úgy elkészíteni a törvényi kötelezettségnek számító transzferár-dokumentációt, hogy az ne pusztán formai szempontoknak feleljen meg, hanem - ha már úgyis el kell készíteni - tartalmilag is szolgálja az adózó érdekeit. Különösen, hogy a dokumentáció hiányáért csupán 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság, míg a tartalmi megállapításoktól - eltérés esetén ugyanis adóhiányt lehet megállapítani - nagy bevételt remélhet.
Lehetőség van arra is, hogy az adózó feltételes adómegállapítási kérelmet terjesszen be a Pénzügyminisztériumhoz (PM) - hívta fel a figyelmet az adószakértő. Ez azt jelenti, hogy ismerteti az adott tranzakciót, annak adóvonzatát, és állásfoglalást kér arra vonatkozóan, jól értelmezte-e a dolgokat. A PM ennek alapján határozatot hoz, amely köti a magyar adóhatóságot. A magyar adózónak, a magyar adóvonzatokat tekintve ez 100 százalékos védelmet nyújt, ha valós adatokat tartalmaz a kérelem.
Határon túli ügyletek (Oldaltörés)
A jövő év január 1-jétől már arra is lehetőség lesz, hogy nemzetközi szinten vizsgálja a transzferárak piaci természetét az illetékes hatóság. A határon átnyúló ügyletek esetében többoldalú ármegállapítási kérelmet lehet kezdeményezni, s ha az érintett hatóságok egyetértenek, az a magyar és a külföldi adóhatóságot is köti az adott ár tekintetében - mondta Veszprémi István.
A transzferárak kiemelten problémásak a határon túli ügyleteknél. Az árak számos érdek alapján alakulnak ki. A transzferárak szabályozását azért vezették be egyes országok - köztük Magyarország is -, hogy megakadályozzák a jövedelmek átcsoportosítását a cégcsoportokon belül. Minden ország szeretné a nála adóztatható adóalapot maximalizálni, így érdekellentét lehet a cégek és egyes országok adóhatóságai, de a különböző országok adóhatóságai között is.
Ha többoldalú eljárást kezdeményez az adózó, kiszűri annak kockázatát, hogy a külföldi hatóság nem fogadja el a magyar állásfoglalást. Százszázalékos kockázatmentességet azonban a Deloitte szakértői szerint csak a jövőbeni ügyletek esetében lehet elérni.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az adótanácsadók szerint valószínűleg kiemelt figyelmet fordít majd a transzferárakkal kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenőrzésére. Az APEH az idei évet öt év múlva is vizsgálhatja, s az akkori elméleti ismeretek, valamint gyakorlati tapasztalatok birtokában még alaposabban utána tud majd járni a dolgoknak. Ezért is nagyon fontos, hogy a transzferár-dokumentáció kötelezettséget "szükséges rossz" helyett a kockázatmentesítés eszközének tekintsék az adózók.