The Times: újjáéledhet a magyar szélsőjobb

2 perc

2006.09.23. 18:10

Csurka István és barátai megpróbálják kihasználni a jelenlegi magyarországi "hatalmi vákuumot" - áll a The Times szombati elemzésében.

A vezető konzervatív brit napilap budapesti tudósítása szerint "a magyar nacionalisták", amikor újságíróknak nyilatkoznak, most már óvatosabban bánnak az antiszemitizmus azon fajtájának hangoztatásával, amely zárt összejöveteleiken "túlhabzik".
   
A The Times - amelynek cikkét egy Hitler-bajusszal elcsúfított Gyurcsány-plakát hatalmas fotója illusztrál - beszámol egy gyűlésről, amelyet az ismertetés szerint a MIÉP szervezett, "egyike azon két, a kormányellenes tiltakozások középpontjában lévő szélsőséges csoportosulásnak, amelyek hat napja összeálltak, hogy a káosz szélére sodorják az országot..., a másik a Jobbik".
   
A brit lap szerint Csurka István, a MIÉP vezetője "Közép-Európa nacionalista bozótosának egyik legsötétebb figurája". Antiszemita retorikája, az, hogy szidja a zsidókat a kommunistákkal való együttműködésükért és a globális pénzügyekben játszott szerepükért, nem ismeretlen terület. "Csurka úr azonban őrült magasságokig hajtja előítéleteit: állítása szerint 178 magyar ingatlanügynökség van zsidó kézben, az ország felvásárlására irányuló titkos kísérlet részeként" - áll a The Times írásában.
   
A lap idézi Haraszti Miklós "volt ellenzékit", aki szerint a MIÉP "nyugatellenes, tőkeellenes, kommunistaellenes, antiliberális, és meggyőződése, hogy mindezen ellenségek vagy zsidók, vagy a zsidók parancsnoksága alatt állnak".
   
A brit lap szerint "Csurka úr és barátai hatalmi vákuumot aknáznak ki", és a szellemet a legnagyobb ellenzéki párt, az Orbán Viktor vezette Fidesz engedte ki először a palackból. 
   
A The Times idéz Haraszti Miklósnak a magyar jobboldalról írt elemzéséből, amely szerint a MIÉP támogatásáért cserébe Orbán nem volt hajlandó elhatárolódni Csurka nézeteitől. 
   
A lap szerint a MIÉP és a Jobbik most a kormányellenes megmozdulásokat használja ki arra, hogy kitörjön, és újrarajzolja saját identitását.
   
Szabados Krisztián, a Political Capital kutatócég politikatudományi elemzője azt mondta a The Timesnak: most nem spontán népfelkelés zajlik. "Orbán az elmúlt néhány évben felszívta az egész jobboldali politikai spektrumot, most pedig már nem tudja többé ellenőrzése alatt tartani a tömeget" - mondta a magyar elemző.
   
A The Times tudósítója szerint "Csurka úr hadsegédei" a Parlament Caféból küldözgetnek SMS-eket a tömegben lévő embereiknek, meghatározva, hogy ki legyen a következő felszólaló.    
   
Napközben a kormányellenes megmozdulások nem nagyon mennek túl a
hordószónok-politizáláson, az emberek Nagy-Magyarországért kiabálnak, a romániai magyarság sorsán siránkoznak és a magyar nemzet elárulását panaszolják. Az est leszálltával a tömeget az irodáikból távozó Fidesz-támogatók duzzasztják fel, a hangnem enyhül, kivéve, amikor a miniszterelnököt szidják. 
   
Éjfél után a tömeg eloszlik, és a kemény futballhuligánok veszik át a terepet, történelmileg kényes célpontokat keresve - amelyeket a MIÉP stratégái jelölnek ki számukra -, vagy egyszerűen csak dulakodásra törekedve a rendőrökkel. "A gulyáshoz sok hozzávaló kell, csakúgy, mint ehhez a gulyáslázadáshoz is" - fogalmaz a brit lap szombati elemzése.
   
A The Times szerint a magasabb egészségügyi és nyugdíj-hozzájárulások miatti kiábrándultság, az az érzés, hogy Magyarország hirtelen szegényebb lesz, felszítja a sóvárgást azon idők iránt, amikor az ország erős volt és szuverén. Hogy ez mikor is volt, abban senki nem bizonyos teljesen, de az ultranacionalisták tudják, hogy a nosztalgia és az önsajnálat hathatós érzelmek,
amelyeket taktikai előnyszerzésre használhatnak ki - fejeződik be a
The Times szombati elemzése.