A jó, a rossz meg a csúf

6 perc

2006.03.09. 11:03

A kriminalizálódás jeleit mutató politikai játszmák, a rosszkedv-marketing, a látszatkonstruktivitás lettek az idei kampány meghatározó stílusjegyei. A pillanatnyi áldozatok - például a Fidesz politikai zsarolási kísérleteinek célpontjává vált MDF - eddig inkább profitálni látszanak a történtekből.

Dávid Ibolya az MDF kampánynyitóján.
Szép egyedül?
© hvg.hu
A rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy a parlament a kampány időszakában is ülésezzen. A hagyományt ezúttal sem valamifajta, a józan ész diktálta ok - az országra leselkedő külső veszély, hirtelen támadt természeti csapás, járvány - miatt készül megtörni a T. Ház. A képviselők szerdán, lapzártánk után kizárólag azért üléseznek majd, mert az ellenzéki Fidesz stratégái úgy találták: a párt jól jönne ki egy olyan akcióból, melynek során különböző kampányfórumokon már megszellőztetett választási ígéretek némelyikét (14. havi nyugdíj, otthonteremtési program) más, nyilvános fórumon is megfuttathatnák. S minthogy borítékolható a kudarc - az MSZP már bejelentette, képviselői nem vesznek részt az ülésen -, a visszautasításban a Fidesz alighanem újabb muníciót talál majd a szocialisták megátalkodottságának bizonyítására.

Pedig ez a kampány is úgy indult, mint a többi. Igaz, hogy az MSZP a tavaly őszi - a párt nevéhez társítani kívánt értékeket (igazságosság, biztonság, bátorság) népszerűsítő - óriásplakátos offenzívával már jóval a hivatalos start előtt beizzította a kampánygépezetét, ám a hagyományos szereposztás ekkor még világosnak tűnt. Az ellenzéki Fidesz a kormánypártok 2002-es választási ígéreteit középpontba állító emlékeztető akcióval válaszolt a kihívásra. Az első próbálkozások ez év elejére fej fej melletti küzdelmet hoztak. Az elmozduláshoz szükséges második lépés, a választási programok versenye azonban - amelyhez korábban mindkét fél nagy reményeket fűzött - eddig elmaradt.

A Fidesz csak a hajrában, a március 19-ei miniszterelnök-jelölő kongresszuson hozza nyilvánosságra elképzeléseit, s addig a program szétcincálására készülő ellenfeleknek is be kell érniük az Orbán Viktor pártelnök országjáró körútjának állomásain csepegtetve előadott - koherens rendszerré eddig nem igazán összeálló - választási ígéretekkel. Másfelől viszont az MSZP klasszikus választási programra nem igazán hasonlító - döntően uniós pénzekből megvalósítandó - fejlesztési koncepciója sem igen alkalmas arra, hogy a választókat közvetlenül érintő ügyekről szóló vita alapja legyen.

A négy évvel ezelőtti, jórészt szimbolikus szinten zajló kampányt ezúttal egyik pártnak sem állt és áll érdekében felújítani. Ezt Orbán is belátta. "Az országot járva rendszeresen találkozom olyanokkal, akik azt vágják a fejemhez, ne jöjjön itt nekem a nemzettel, azt mondja meg, hogyan éljek meg én és a családom" - fogalmazott a pártelnök már a Fidesz 2003-as, szövetséggé alakuló kongresszusán, meghatározva egyúttal a későbbi, lényegében folyamatos kampány alaphangját: az emberekkel azt kell megértetni, hogy "a mi szövetségünk az ő számukra magasabb nyugdíjat, alacsonyabb gázszámlát, munkalehetőséget, magasabb fizetést és olcsóbb iskolát jelent".

A programok háttérbe szorulása, illetve relativizálódása óhatatlanul abba az irányba terelte a január 19-e óta immár hivatalos kampányt, hogy a riválisok minden korábbinál erőteljesebben törekedjenek az ellenfelek által elkövetett hibák kihasználására. Ezt a tendenciát csak erősíti, hogy a parlamenti küszöb átlépéséért harcoló kicsik - az SZDSZ és az MDF - érdeke is az, hogy minél hangosabb és látványosabb ügyekkel hívják fel magukra a figyelmet. A pártokról készült közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatják, ez a folyamat mostanáig inkább a kormánypártoknak és az MDF-nek kedvezett. Ez alighanem összefüggésben van azzal, hogy a Fideszben az alapvető elvárásként megfogalmazott győzelem érdekében olyan teljesítménykényszer nehezedik a párt különböző szintjén dolgozókra - képviselőjelöltekre, helyi elnökökre és segítőikre -, hogy a rendszerbe szinte már az induláskor kódolva volt, hogy valaki vagy valakik olyan eszközök igénybevételétől se riadjanak vissza, amelyek tisztaságát békeidőben amúgy talán megkérdőjeleznék. A pártvezetés részéről tapasztalható összekacsintások, szemhunyások, elterelési kísérletek pedig még bátorították is "a cél szentesíti az eszközt" felfogást. Amit a Magyar Vizsla-fax esetében még csak egyszerű bakinak - vagy még annak sem - érzékeltek a Fideszben (HVG, 2006. január 14.), az úgynevezett szerverügy esetében februárban már súlyos hibának bizonyult. Bár a pártvezetés ezúttal nem tagadta a tényeket, a szocialisták kampányanyagainak illegális letöltését, a felelősség megállapításának halogatása, illetve az elintézés módja (a felelősöket máig nem nevezték meg) azonban arra a képre erősített rá, amit az MSZP amúgy is szuggerálni akart és akar a kampányban a Fideszről: egy olyan agresszív párt, amelyik kormányra kerülve kriminalizálná a belpolitikát, a közéletet.

Mondják a másikét (Oldaltörés)

Bagó Zoltán szövegének részlete. Kiemelték
© hvg.hu
A szocialisták kommunikációja szerint egyenes vonalú a fejlődés a kampány kezdetén elhangzott Kerényi-féle "mozgósítási" szövegtől (a rendező egy januári celldömölki polgári körös rendezvényen arról beszélt, hadsereget kell szervezni a választásokra, vereség esetén pedig forradalmat kell kirobbantani) a szerverügyig. Így azonban a múlt héten már azt a puszta tényt is, hogy Orbánnak a határon túli magyarokhoz írt levelét - egy bizonytalan eredetű címlista alapján - olyanoknak is megküldték, akik nem jogosultak részt venni a voksoláson, a választási törvények kijátszására buzdító üzenetként értelmezték az MSZP-ben.

Az ellenfél démonizálásával a Fidesz is többször próbálkozott. A párt jelentős erőket mozgósított például arra, hogy a választókban tudatosítsa, az MSZP "Van egy ország. Van egy ember. Van egy program" szövegű Gyurcsány-plakátja feltűnően hasonlít Adolf Hitler 1938-as "Egy nép. Egy birodalom. Egy vezér" jelszavára. Az okfejtés azonban a jelek szerint túlságosan nyakatekertnek tűnt ahhoz, hogy érdemi hatást gyakoroljon a már biztos választói pártpreferenciákkal rendelkező vagy hezitáló választókra. Izzadságszagúra sikeredett a Fidesznek az a kísérlete is, amellyel azt vélte látni és láttatni: Gyurcsány egy karcagi rendezvényen "beintett" az őt szidalmazóknak. A kézmozdulat-elemzés - inkább komolytalan, semmint érdemi - vitája pedig még némiképp tompította is annak a vasárnapi tüntetésnek az élét, amit a párt ifjúsági szervezete, a Fidelitas és az 1956-os Alapítvány azért szervezett, hogy tudatosítsa a választókban: komoly félelemre ad okot, hogy Gyurcsány egy veszprémi gyűlésén - a Vizsla-ügyre utalva - azt mondta, "a kóbor kutyákat befogjuk, és telepre visszük".

Újabb, kínos fordulatot vett a kampány a Fidesz számára a múlt héten azzal, hogy az MDF is beszállt a korábbi szövetségese által alkalmazott módszerek tisztaságát megkérdőjelezők sorába. Ehhez a muníciót az a magnófelvétel szolgáltatta, amit a Bács-Kiskun megyei 7. számú körzetben induló Romsics Imre képviselőjelöltjük rögzített, s amellyel azt kívánta bizonyítani: fideszes vetélytársa, Bagó Zoltán fenyegetéssel próbálta rávenni, hogy ne induljon a választáson. S bár Bagó visszautasította, hogy ilyen szándékai lettek volna a szerinte baráti hangú eszmecserének - egyúttal azt is jelezte, hogy jogi úton készül elégtételt venni a történtekért -, pártja ezúttal gyorsan cselekedett: Bagót azonnal visszaléptették, kizárták a pártból (képviselői mandátumáról egyébként nem mondott le), Orbán pedig bocsánatkérő levelet írt Dávid Ibolya pártelnöknek.

Csakhogy a Bagó-ügy lehet a kulcs az MDF számára, amely a parlament ajtaját is megnyithatja a - felmérések szerint jelenleg 2-4 százalékon álló - párt előtt. Ráadásul a Fidesz részéről jelentkező nyomásgyakorlás az MDF-es jelöltek tapasztalatai alapján korántsem volt egyedi. A megkörnyékezések közös stílusjegyeiből például arra a következtetésre jutottak, hogy az kifejezetten felsőbb utasításra történt. Erre utal szerintük például az, hogy több fideszes kísértő is a vállalatszerű működéssel példálózott, kifejtve: a párt "osztalékot" fizet, ha nyereséges lesz, azaz győz a választásokon, a visszalépőket például megtámogatják a szakmai előmenetelükben. Dávid hétfőn azt is bejelentette, a jelenség tömegességének bizonyítékait március 9-én, csütörtökön nyilvánosságra hozzák, minden egyes esetről részletesen beszámolnak a sajtó előtt. S bár a hatás és a folytatás kiszámíthatatlan, a kampány eddigi logikája arra enged következtetni, az MDF-nek aligha áll majd érdekében, hogy a Fidesz mielőbb tisztázhassa magát a gyanúk és vádak alól.

DOBSZAY JÁNOS

Választási hírek percről percre: www.hvg.hu/valasztas