Új szelek fújnak a turizmusban, de mennyire érdekli ez a magyarokat?

Az utóbbi években – jórészt a fapados légitársaságok megjelenésének, illetve a kínai és indiai középosztály megerősödésének köszönhetően – demokratizálódott a turizmus, s hirtelen százmilliók keltek útra és szereztek maradandó élményeket. A turisztikai forradalom ugyanakkor árnyoldalakkal is jár: a legnépszerűbb célpontok – például Barcelona, Velence vagy Párizs – túlzsúfolttá váltak, elszabadultak az ingatlanárak, sok negyed szinte élhetetlenné vált.

A környezet is megsínyli az utazók számának megsokszorozódását. Jelenleg a bolygó légkörébe kerülő szén-dioxid 7,8 százaléka származik a turizmusból – a légi közlekedés adja a turisztikai légszennyezés kétötödét –, a tengeri élővilág pusztul a növekvő hajóforgalom miatt, az új szállodák és egyéb idegenforgalmi létesítmények építése pedig sokszor környezetrombolással, illetve a hulladékkezelési problémák növekedésével jár.

A részben a turizmus miatt észlelhető klímaváltozás az idegenforgalmat is sújtja. Ahogy melegszik az éghajlat, úgy rövidül le a hegyekben a síszezon és csökken a téli sportokra alkalmas helyszínek száma. Csökken a biodiverzitás is, a szakértők szerint a Föld éppen belépett a hatodik – ezúttal az emberek által okozott – kihalási hullámba, amelyben évente növény- és állatfajok tízezrei tűnnek el. Az egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási események – árvizek, hurrikánok, szárazság – a turisztikai célpontokat sem kímélik, miközben sokan a korábbinál óvatosabban terveznek utazást olyan helyekre, ahol az átlagosnál nagyobb az ítéletidő veszélye.