Új szelek fújnak a turizmusban, de mennyire érdekli ez a magyarokat?
Szaporodnak a fenntartható turisztikai célpontok, a felmérések szerint az útrakelők közül egyre többen keresik a környezetet óvó és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe vevő utazási formákat. Cikkünkben bemutatjuk, mit tesznek a nagy szennyezők és mit tehetünk mi turistaként a fenntarthatóságért.
Az utóbbi években – jórészt a fapados légitársaságok megjelenésének, illetve a kínai és indiai középosztály megerősödésének köszönhetően – demokratizálódott a turizmus, s hirtelen százmilliók keltek útra és szereztek maradandó élményeket. A turisztikai forradalom ugyanakkor árnyoldalakkal is jár: a legnépszerűbb célpontok – például Barcelona, Velence vagy Párizs – túlzsúfolttá váltak, elszabadultak az ingatlanárak, sok negyed szinte élhetetlenné vált.
A környezet is megsínyli az utazók számának megsokszorozódását. Jelenleg a bolygó légkörébe kerülő szén-dioxid 7,8 százaléka származik a turizmusból – a légi közlekedés adja a turisztikai légszennyezés kétötödét –, a tengeri élővilág pusztul a növekvő hajóforgalom miatt, az új szállodák és egyéb idegenforgalmi létesítmények építése pedig sokszor környezetrombolással, illetve a hulladékkezelési problémák növekedésével jár.
A közép-európai térségben Ausztria jutott a legtovább az idegenforgalom fenntarthatóvá tétele felé, de Szlovéniában, Horvátországban és Romániában is jó példákat találhatnak azok, akiknek fontos ez a szempont. A tapasztalatok azt mutatják, egyre többen vannak: a felelősségteljes turizmus üzleti szempontok miatt is jó befektetés.
A részben a turizmus miatt észlelhető klímaváltozás az idegenforgalmat is sújtja. Ahogy melegszik az éghajlat, úgy rövidül le a hegyekben a síszezon és csökken a téli sportokra alkalmas helyszínek száma. Csökken a biodiverzitás is, a szakértők szerint a Föld éppen belépett a hatodik – ezúttal az emberek által okozott – kihalási hullámba, amelyben évente növény- és állatfajok tízezrei tűnnek el. Az egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási események – árvizek, hurrikánok, szárazság – a turisztikai célpontokat sem kímélik, miközben sokan a korábbinál óvatosabban terveznek utazást olyan helyekre, ahol az átlagosnál nagyobb az ítéletidő veszélye.
Évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.