Választások kezdődtek Iránban
1 perc
2006.12.15. 07:27
Mahmúd Ahmadinezsád konzervatív iráni elnök és irányzata számára népszerűségi teszttel felérő választások kezdődtek pénteken Iránban.
Több mint 40 millió embert várnak az urnákhoz, hogy egyrészt az úgynevezett Szakértők Tanácsát, másrészt a helyhatóságokat megválasszák.
A Szakértők Tanácsa az a 86 főpapból álló testület, amely az ország legfőbb szellemi-vallási vezetőjét kinevezi és tevékenységét ellenőrzi, elméletileg akár menesztheti is. A mostani választás tétje az, hogy vajon a konzervatív blokk megőrzi-e többségét, illetve hogy milyen sikert ér el a mérsékelt és az ultrakonzervatív szárny.
Ami a helyhatósági választásokat illeti, míg a falvakban és kisvárosokban a helyi érdekek küzdenek egymással, a nagyvárosokban, főleg Teheránban a reformerek és a konzervatívok harca a meghatározó.
Az eredményeket annak fényében fogják vizsgálni, hogy a most kormányzó konzervatívok 2003-ban ezekkel a választásokkal kezdték a hatalom visszahódítását, amit a 2004-es törvényhozási választásokon folytattak, majd tavaly Ahmadinezsád elnökké választásával teljesítettek ki.
A részvétel mértéke meghatározó az eredmények szempontjából, de megjósolhatatlan, mert az országban nincsenek hitelt érdemlő közvélemény-kutatások. A reformerek közelmúltbeli kudarcának egyik oka a hatékony mozgósítás elmaradása volt.
A Szakértők Tanácsa az a 86 főpapból álló testület, amely az ország legfőbb szellemi-vallási vezetőjét kinevezi és tevékenységét ellenőrzi, elméletileg akár menesztheti is. A mostani választás tétje az, hogy vajon a konzervatív blokk megőrzi-e többségét, illetve hogy milyen sikert ér el a mérsékelt és az ultrakonzervatív szárny.
Ami a helyhatósági választásokat illeti, míg a falvakban és kisvárosokban a helyi érdekek küzdenek egymással, a nagyvárosokban, főleg Teheránban a reformerek és a konzervatívok harca a meghatározó.
Az eredményeket annak fényében fogják vizsgálni, hogy a most kormányzó konzervatívok 2003-ban ezekkel a választásokkal kezdték a hatalom visszahódítását, amit a 2004-es törvényhozási választásokon folytattak, majd tavaly Ahmadinezsád elnökké választásával teljesítettek ki.
A részvétel mértéke meghatározó az eredmények szempontjából, de megjósolhatatlan, mert az országban nincsenek hitelt érdemlő közvélemény-kutatások. A reformerek közelmúltbeli kudarcának egyik oka a hatékony mozgósítás elmaradása volt.