Arisztokraták, csempészett kályhák és a 149-es busz: nézzen be velünk a 100 éves brit nagyköveti rezidenciára

Amikor 2019 áprilisában a Christie’s aukciósház árverésén felbukkant László Fülöp két rég nem látott festménye, a Londonban letelepedett magyar portréfestő hagyatékát gondozó alapítvány vezetője azonnal tudta, hogy valami egészen különlegesre bukkant.

László Fülöp portréi a Scitovszky-házaspárról egy New York-i aukción kerültek elő.

Brit Nagykövetség

A festménypár nem volt más, mint Scitovszky Tibor egykori külügyminiszter és felesége, Hódosi Hanna 1927-ben készült portréja, melyek akkor tűntek el a nyilvánosság elől, amikor a házaspár Budapestről 1946-ban az Egyesült Államokba emigrált. A képeket látva az alapítvány vezetője a brit kormányépületekben található kollekciókért felelős hatósághoz fordult segítségért, mely a brit külügyminisztérium közreműködésével sikerrel licitált és megvásárolta a portrékat. Nekik köszönhető az is, hogy 2019 óta a két festmény ismét a budai Scitovszky-villa falát díszíti.

A portrék ma már újra a rezidencia szalonjának falát díszítik. A fotón Paul Fox nagykövet mesél az épületről

Veres Viktor

Hogy ehhez miért a brit kormányra volt szükség és a képek hogyan és miért kerültek vissza Budapestre, legalább annyira lenyűgöző történet, mint felbukkanásuké.

Francia villa a budai rózsakertekben

Ha ma ellátogatunk a II. kerületi Fillér utca és a Lorántffy Zsuzsanna út sarkára, a buszmegállóból első látásra talán csak a letakart kerítést vesszük észre. Pár lépéssel arrébb viszont már a neobarokk Scitovszky-villa bejárata és a kertben lengedező brit zászló is feltűnik. Utóbbi nem véletlen: az épület 1950 óta hivatalosan a mindenkori brit nagykövet rezidenciája és 1968 óta az Egyesült Királyság tulajdonában áll. Megépítésének 100. évfordulóján pedig szintén a brit követség volt az, mely megnyitotta előttünk a kapukat, és végigvezetett minket évszázados történelmén.

A villa kert felőli bejárata egykor

Brit Nagykövetség

És most

Veres Viktor

A villát 1925-ben Scitovszky Tibor építette, aki néhány hónapig a Bethlen-kormány külügyminisztere is volt, majd a Magyar Általános Hitelbankot vezette. Scitovszky tanulmányait Bécsben, később a párizsi Sorbonne-on végezte, innen eredt szeretete az osztrák és a francia barokk építészet iránt. A helyszín kiválasztása sem volt véletlen, az 1920-as évekre a Rózsadomb divatossá vált a budai elit köreiben, ebben az időben több elegáns villa is felépült a budai gyümölcsösök és rózsakertek között.