Áfacsavar

Tegnap tegnap volt, ma meg ma van - lakonikusan így indokolta A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső című filmben vevőjének a drogdíler, miért drágult meg egyik napról a másikra a kábítószer. Némi túlzással ilyen meglepetés érte a múlt héten a szakszervezeteket és a munkaadókat, akiket elkábítottak Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkárnak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt keddi ülésén elhangzott szavai. Kormányzati felhatalmazásként értelmezték ugyanis az ígéreteket - akárcsak a jelen levő újságírók -, miszerint az általános forgalmi adó (áfa) 15 százalékos kedvezményes kulcsa szeptembertől mégsem 20, hanem 17, a normál 20 százalékos mérték pedig 23 százalékra nőne. Az is elhangzott, hogy miután ezzel a verzióval a büdzsé az eredetileg javasoltnál 30 milliárd forinttal több bevételre tenne szert, a mostani 1 százalékról szeptembertől mégsem nőne 1,5 százalékra a munkavállalói járulék.

Másnapra, azaz a múlt szerdai kormányülés délutánjára visszazökkent minden az eredeti kerékvágásba, azaz csak a 15-ös kulcs emelkedik, így nő a munkavállalói járulék is. A hosszabb távon egykulcsos adórendszert szorgalmazó SZDSZ ugyanis hivatalosan nem volt beavatva a változtatásba, így nem is támogatta azt - indokolta a visszatáncolást a koalíció mindkét pártja. A balhét így, kormányfői figyelmeztetéssel, Katona Tamás vitte el. Más kérdés, hogy a 17/23-as variáció az OÉT-ülésen már június 15-én terítékre került, ezt követően a szabaddemokraták a sajtóból értesülhettek, a másnap kezdődő balatonőszödi informális kormányülésen pedig érdeklődhettek volna az elképzelésről. Mindenesetre a szocialisták tudtak róla és pártolták volna a 17/23 százalékos kulcsokat, merthogy ez előnyösebb az alacsonyabb jövedelműek és a nagycsaládosok számára. Így ugyanis kevésbé nőne az ő fogyasztói kosarukban nagy súllyal szereplő alapvető élelmiszerek és a gáz amúgy is emelkedő ára.

Volt cirkusz, s miután a bankszövetség jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, valószínűleg lesz is a hitelintézeteket szeptembertől sújtó különjáradék miatt. A bankszövetségnek többek között az fáj, hogy a hitelintézeteket az idén a szokásos adókon felül még a 2005-2006-os adóévre átmenetileg alkalmazandó banki különadó is terheli. A tárgyalások során egyébként sikerült enyhítést kicsikarniuk a kormánytól. Így a módosító indítványok e hétfői szavazásakor már arra voksolt a parlament, hogy ne 20, hanem 5 százalék legyen a hitelintézetek által fizetendő járadék mértéke. Igaz, nőtt a járadék alapja is: az elfogadott módosítás szerint nem a kamattámogatás összege, hanem a támogatással érintett hitelállomány alapján befolyt kamatjellegű bevétel után kell fizetni a járadékot.

Közben érik az újabb "tegnap tegnap volt" meglepetés. Az OÉT munkavállalói és munkaadói oldala ugyanis a múlt héten ígéretet kapott arra is, hogy "az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és fizetendő járadékról" szóló új törvényt átmeneti időszakra fogadja el a parlament. Eszerint az itt szereplő terheket utoljára 2008-ban, illetve addig kellett volna fizetni, amíg az államháztartás GDP-arányos hiánya 3 százalék alá nem süllyed. Ilyen passzus azonban a HVG értesülései szerint nem szerepel a jövő hét eleji végszavazásra váró törvényjavaslatban. Vagyis egyelőre nemigen láthatják az alagút végét a szeptembertől 4 százalékos többletadóra kötelezett nyereséges vállalkozások, illetve a jövedelmük egyéni nyugdíjjárulék-plafont meghaladó része után 2007-től hasonló mértékű teherrel számolni kénytelen magánszemélyek.