Vidéki vallási térkép: hívő falvak, "ateista" községek

HVG

A 2700 hazai község közül 34 településen egyetlen ateista sem él - ha hinni lehet a legutóbbi (2001-es) népszámlálás adatainak. A színtiszta hívő faluközösség által lakott legnagyobb lélekszámú helységnek a zömében reformátusok lakta 445 fős beregi Tákos, illetve Zala megyében az 509 lakosú római katolikus Rigyác számít. A vallási tekintetben százszázalékosan elkötelezett települések többsége ugyanakkor csak néhány tucat lakossal rendelkezik. A legtöbb "hívő falu" - összesen 16 - az aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, továbbá Zalában (7) és Vas megyében (6) található a HVG összesítése szerint. E települések lakói között egyetlen olyan személy sem akadt, aki a népszámlálási kérdezőbiztos előtt akár csak kitért volna a hitbeli meggyőződésére irányuló kérdés elől, a 34 "hívő községben" minden egyes lakos valamelyik felekezethez tartozónak nevezte tehát magát. Amennyiben a vallásosságukról sem pozitív, sem negatív értelemben nem nyilatkozó személyek (pár százalékos) csoportját figyelmen kívül hagyjuk, úgy már összesen 190 "mélyen vallásos falu" létezik jelenleg Magyarországon; közéjük tartozik például az 579 fős abaúji Füzér, a 667 lelkes Vas megyei Szeleste, a 687 lakosú zalai Semjénháza, a 758 fős Nógrádsipek és az 1245 polgárral rendelkező zempléni Köröm. Az északkeleti, illetve a délnyugati országhatárhoz többségében közel fekvő színtiszta hívő faluközösségekkel szemben az ország délkeleti részén néhány ateista többségű falu is található: a békési Dobozon például 2306 nem hívő polgárt és 1907 felekezeti tagot regisztráltak a népszámlálás idején. A szintén békési Ecsekfalván ugyanakkor az egyházon kívüliek háromnegyedes többségben vannak a hívőkhöz képest. Az ugyancsak békési Kertészszigeten 413:25, a hajdúsági Nagyhegyesen pedig 1609:975 volt a vallástalanok és az Isten-hívők aránya, miközben országos szinten a falusi lakosság nem egészen tíz százaléka tekintette magát a legutóbbi cenzus idején ateistának.