Amikor pályázaton keresett hóhért az állam, csúfolódás miatt lépett vissza az egyik jelentkező

Régi újságokat nemcsak azért érdemes böngészni, mert jelen időben írnak azokról az eseményekről, amelyekre ma már történelemként tekintünk, hanem azért is, mert a hétköznapok történéseiből sokat megtudhatunk arról, hogyan éltek és gondolkodtak az emberek évtizedekkel ezelőtt. Néha pedig úgy érezhetjük, alig változott valami: száz éve is azok a problémák foglalkoztatták az embereket, mint napjainkban. A HVG Százéves újság című sorozata a korabeli cikkekből ad szórakoztató, múltba pillantó sajtószemlét.

A vajban fürdetett menyasszony

Száz évvel ezelőtt, húsvéthoz közeledve szinte teljesen eltűnt a piacról egy fontos termék, a vaj. Az Est 1925. április 1-i számából kiderül: a vajkereskedők nagy mennyiségben elraktározták az árut, hogy aztán húsvétkor annyit kérjenek a vajért, amennyit nem szégyellnek. A főváros azonban elhatározta, hogy letöri az ügyeskedést: nagy mennyiségben vásárolt dán és holland vajat, ami a magyar vajnál jobb minőségű volt, viszont 20 százalékkal olcsóbban árulták. Emiatt aztán a magyar vajjal kereskedők kénytelenek voltak sokkal lejjebb szállítani az áraikat, hogy ne maradjon rajtuk a gyengébb minőségű termék.

A hónap első napján épp egy vajcsempészettel kapcsolatos ügyet tárgyalt a Budapesti Királyi Törvényszék uzsorabírósága. A vámőrség és a folyamőrség ugyanis razziát tartott a Budapest és Bécs közti személyforgalmat lebonyolító hajón, ahol Herceg István kormányos holmija közt 15 kg vajat találtak elrejtve. Herceg ellen árdrágító visszaélés vétsége miatt indítottak eljárást, ő pedig azzal védekezett, hogy az árut Bécsben lakó menyasszonyának ajándékba akarta kivinni.

Maga igazán vajban akarta füröszteni a menyasszonyát?

– kérdezte a bíró a kormányost, aki erre azt válaszolta: nem, csak menyasszonya „rendkívül szereti a vajas kenyeret”.

A vajas kenyér másik hozzávalójának beszerzése is sokak számára nehézségekbe ütközött. Néhány hét leforgása alatt negyedével csökkent a kenyérfogyasztás a fővárosban, aminek az oka a sajtó szerint az volt, hogy már kenyérre sem telt az embereknek. A csökkenés a város külső munkásnegyedeiből indulva gyűrűzött a belvárosi kerületek felé. „Egy nagyobb munkáscsalád két kiló kenyérrel nem lakik jól, viszont három-négy kiló burgonyával megcsalhatja önnönmagát és gyomrát” – írta Az Est. Ugyanis míg két kiló kenyérért közel 16 ezer koronát kellett kifizetni, kétszer ennyi krumpliból a legjobb minőségű sem került többe 12 ezer koronánál.