Visegrádi késlekedők

Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is bizonytalannak tűnik az euró bevezetésének időpontja. Az utóbbi fél évben mindhárom országban kialakult bizonytalan belpolitikai helyzet, az euroszkeptikus pártok kormányzati szerepvállalása és a költségvetési deficit leszorítását célzó közös akarat hiánya komoly akadályt jelent a csatlakozási szerződésekben határidő nélkül, ám kötelezettségként szereplő cél elérésében. A pénzcserére Szlovákia és Csehország tűzött ki dátumot, az előbbi 2009-et, az utóbbi 2010-et, Lengyelország azonban máig nyitva hagyta a kérdést, és nem kötelezte el magát konkrét időpont mellett.

A Reuters brit hírügynökség által 29 nyugati közgazdász körében a napokban végzett felmérés is az euróbevezetés csúszását jósolja, amit a költségvetési deficitek leszorítása körüli bizonytalansággal indokolnak. Szlovákiában 2010-re, a másik két országban az optimista változat 2013-ra, a pesszimista pedig 2015-re jövendöli a pénzcserét. A most készülő jövő évi büdzsétervezetek is a késlekedéssel szembeni félelmekről tanúskodnak.

Stanislaw Kluza lengyel pénzügyminiszter augusztusban azt kérte az Európai Bizottságtól, újabb 3 évvel hosszabbítsa meg azt az eredetileg 2007-ig érvényes lehetőséget, hogy az államháztartási hiányból le lehet vonni a nyugdíjreform költségeit. Az utóbbi években a maastrichti kritériumok teljesítésének terén sokat javító Varsóval szemben a májusban hatalomra jutott szélsőséges, populista koalíció miatt merültek fel kétségek. Nem alaptalanul: bár a Törvény és Igazságosság (PiS) párt által delegált pénzügyminiszter kitart amellett, hogy a 2007-es büdzsé hiánya alacsonyabb lesz a GDP 3 százalékánál, egyre nagyobb a nyomás a szociális célú költségnövelésre. A populista Önvédelem párt elnöke, Andrzej Lepper kedden ismét a koalíció felmondásával fenyegette meg Jaroslaw Kaczynski kormányfőt, ha nem enged a fiskális szigorból.

Hasonló aggodalmak az augusztus elején bizalmat kapott új, populista és szélsőséges pártokból álló szlovák kormánnyal szemben is megfogalmazódtak. Pedig a júniusi választások előtt a Dzurinda-kabinet előző négyévi kemény megszorításai láttán a szakértők egyetértettek abban, hogy a konvergenciaprogramban vállaltak betarthatók. A félelmeket a 2009-es euróbevezetéshez ragaszkodó Robert Fico kormányfő a napokban megpróbálta ismét eloszlatni. A jövő évi költségvetésről kijelentette, nem enged a hiány 3 százalék alá szorításából. Az eddig kiszivárgott hírek szerint a 2007-es büdzsétervezet első változatában még nem számolnak a kampányban ígért alacsonyabb áfakulccsal, a milliomosadóval és a monopóliumok különadójával, ám nem kétséges, hogy végül ezek is a parlament elé kerülnek. Pozsony mindenesetre a dübörgő gazdaságnak köszönhetően az ideinél magasabb adóbevételekre számít, ami javítja a költségvetés pozícióit.

Kissé kaotikus a helyzet a júniusi választások óta a politikai patthelyzettől szabadulni képtelen Csehországban: a leköszönő pénzügyminiszter, Bohuslav Sobotka a jövő évi büdzsé tervezetében a tavalyinál nagyobb hiánnyal számol, ám azt állítja, hogy még sincs veszélyben az euróbevezetés. Helyettese, Eduard Janota azonban elismerte, hogy radikális költségcsökkentés nélkül 2007-ben a maastrichti kritériumot meghaladó deficit várható, ami viszont kitolhatja a pénzcserét. Úgy tűnik, a hatalomra esélyes két nagy párt egyike sem kívánja siettetni a dolgot. Jirí Paroubek, a távozó szociáldemokrata kormányfő leszögezte: ha a szociális kiadásokon - a nyugdíjakon, a gyesen vagy az állami alkalmazottak fizetésén kellene spórolni, jobb lenne a halasztás. Hasonló értelemben nyilatkozott legfőbb riválisa, a kormányzásra készülő jobboldali Polgári Demokrata Párt (ODS) pénzügyminiszter-jelöltje, Vlastimil Tlusty is, mondván, az eurót akkor kell bevezetni, ha megérik rá a helyzet.