Idegkárosodás a cukorbaj igazi oka
2 perc
2007.01.15. 10:34
A cukorbajjal járó idegrendszeri károsodás a betegségnek oka, nem pedig következménye - mutatták ki kanadai kutatók kísérletek útján. Elképzelhető, hogy a cukorbajos embereket új, hatékonyabb gyógymóddal lehet majd kezelni.
Kísérleteik során cukorbajos egerekben vegyszeresen blokkolták a hasnyálmirigy érzékelő idegeit, és ettől megszűnt a betegség. Elképzelhető, hogy a felfedezés ismeretében a cukorbajos embereket is új, hatékonyabb gyógymóddal lehet majd kezelni.
Az I-es típusú diabéteszről sokáig úgy vélték, autoimmun betegség, s az immunrendszer megtámadja a hasnyálmirigyben lévő sejteket, és azok egy idő után képtelenek inzulint termelni. Inzulin nélkül a szervezet nem tudja energiává konvertálni a glukózt, így a túléléshez a betegeknek állandóan injekciózniuk kell magukat. Máig nem tisztázott, hogy mi indítja be a hasnyálmirigy elleni támadást. A kanadai kutatók szerint ebben az idegrendszernek lehet kulcsszerepe.
Egy torontói gyerekkórházban Michael Dosch és munkatársai már régebben kimutatták, hogy a diabétesz betegségnél a hasnyálmirigyben a szigetek körüli idegszövetek is megváltoznak. A változások közül legfontosabb, hogy egyes idegsejtek kevesebbet termelnek egy bizonyos ingerületátvivő anyagból (P), márpedig ez az anyag jelzi a szigetsejteknek, hogy a vércukor szintnek megfelelő mennyiségű inzulin termelnek-e.
A kutatók cukorbajosnak tenyésztett egerekben vegyszerrel kiirtották ezeket az érzékelő idegsejteket, és az idegsejtek eltávolítása után az egerekben nem fejlődött ki a betegség.
Ezután a diabéteszre hajlamos egerek hasnyálmirigyének idegsejtjeit nézték meg, és azt vették észre, hogy kevesebbet termelnek a vizsgált ingerületátvivő anyagból, mint a normális egerek esetén. Ezzel magyarázható, hogy a szigetsejtek túl sok inzulint termelnek, ami inzulin rezisztenciához és később a szigetecskék sejtjeinek elhalásához vezet.
Itt lép akcióba az immunrendszer, hogy eltakarítsa a romokat, s megkezdődik a diabétesz kialakulásának már ismert folyamata.
Ha a cukorbeteg egereknek pótlólag adtak az ingerületátvivő anyagból, a közvetlenül a hasnyálmirigyükbe injekciózott anyag meglepő módon másnapra elmulasztotta a diabéteszt, és az egerek hetekre, egyes esetekben hónapokra meggyógyultak - számoltak be róla a kutatók a Cell című rangos amerikai mikrobiológiai folyóiratban.
Dosch kijelentette: ha mindez embereknél is működik, a betegséget egyetlen injekcióval évekre féken lehet tartani. A megkérdezett brit kolléga, David Leslie, a Bartsban lévő diabétesz-központ kutatója a New Scientist című angol tudományos lap kérdésére elmondta: a beszámoló egy régebbi felfedezést erősít meg, amely szerint a diabétesznél összefüggés van az autóimmun reakció és az idegrendszer működése között.
A cukorbetegek 85 százalékának károsodik valamelyik érzékszerve, de ezt a betegség következményének, nem okának gondolták eddig. A felfedezés új gyógymódokhoz vezethet, de sajnos szinte biztos, hogy találnak még különbséget az egerek és az emberek diabétesze között - olvasható a New Scientist honlapján.
Az I-es típusú diabéteszről sokáig úgy vélték, autoimmun betegség, s az immunrendszer megtámadja a hasnyálmirigyben lévő sejteket, és azok egy idő után képtelenek inzulint termelni. Inzulin nélkül a szervezet nem tudja energiává konvertálni a glukózt, így a túléléshez a betegeknek állandóan injekciózniuk kell magukat. Máig nem tisztázott, hogy mi indítja be a hasnyálmirigy elleni támadást. A kanadai kutatók szerint ebben az idegrendszernek lehet kulcsszerepe.
Egy torontói gyerekkórházban Michael Dosch és munkatársai már régebben kimutatták, hogy a diabétesz betegségnél a hasnyálmirigyben a szigetek körüli idegszövetek is megváltoznak. A változások közül legfontosabb, hogy egyes idegsejtek kevesebbet termelnek egy bizonyos ingerületátvivő anyagból (P), márpedig ez az anyag jelzi a szigetsejteknek, hogy a vércukor szintnek megfelelő mennyiségű inzulin termelnek-e.
A kutatók cukorbajosnak tenyésztett egerekben vegyszerrel kiirtották ezeket az érzékelő idegsejteket, és az idegsejtek eltávolítása után az egerekben nem fejlődött ki a betegség.
Ezután a diabéteszre hajlamos egerek hasnyálmirigyének idegsejtjeit nézték meg, és azt vették észre, hogy kevesebbet termelnek a vizsgált ingerületátvivő anyagból, mint a normális egerek esetén. Ezzel magyarázható, hogy a szigetsejtek túl sok inzulint termelnek, ami inzulin rezisztenciához és később a szigetecskék sejtjeinek elhalásához vezet.
Itt lép akcióba az immunrendszer, hogy eltakarítsa a romokat, s megkezdődik a diabétesz kialakulásának már ismert folyamata.
Ha a cukorbeteg egereknek pótlólag adtak az ingerületátvivő anyagból, a közvetlenül a hasnyálmirigyükbe injekciózott anyag meglepő módon másnapra elmulasztotta a diabéteszt, és az egerek hetekre, egyes esetekben hónapokra meggyógyultak - számoltak be róla a kutatók a Cell című rangos amerikai mikrobiológiai folyóiratban.
Dosch kijelentette: ha mindez embereknél is működik, a betegséget egyetlen injekcióval évekre féken lehet tartani. A megkérdezett brit kolléga, David Leslie, a Bartsban lévő diabétesz-központ kutatója a New Scientist című angol tudományos lap kérdésére elmondta: a beszámoló egy régebbi felfedezést erősít meg, amely szerint a diabétesznél összefüggés van az autóimmun reakció és az idegrendszer működése között.
A cukorbetegek 85 százalékának károsodik valamelyik érzékszerve, de ezt a betegség következményének, nem okának gondolták eddig. A felfedezés új gyógymódokhoz vezethet, de sajnos szinte biztos, hogy találnak még különbséget az egerek és az emberek diabétesze között - olvasható a New Scientist honlapján.