Kettős állampolgárságot követeltek a vajdasági magyarok
2 perc
2007.04.13. 16:04
A kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét követelték pénteken Szabadkán megtartott tanácskozásukon a délvidéki magyarság képviselői.
A konferenciát a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szervezte meg azzal a céllal, hogy a jelenlevők áttekintsék, milyen változásokat hoz a vajdasági magyarok számára Magyarország várhatóan a jövő év január 1-jén bekövetkező csatlakozása a schengeni övezethez. A tanácskozáson - a VMSZ és köztük meglévő nézeteltérések ellenére - képviseltette magát minden vajdasági magyar párt, jelen voltak a történelmi egyházak, a magyar kultúra megőrzéséért és fejlesztéséért felelős intézmények, továbbá a délvidéki magyarság érdekében működő civil szervezetek képviselői.
A konferencia részvevőit Horváthné Fekszi Márta, a külügyminisztérium államtitkára tájékoztatta azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a magyar diplomácia annak érdekében tett és tesz, hogy ne nehezüljön meg nagyon a schengeni határon kívül élők magyarországi utazása. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2008. január 1-jén nem schengeni vasfüggöny fog leereszkedni Magyarország és a Vajdaság közé, hanem schengeni kapu nyílik, amelyen keresztül a délvidékről érkezők szabadon utazhatnak az övezet minden országába. Szólt arról, hogy számos lakossági csoport tagjai - nyugdíjasok, iskolások, a schengeni övezetben rendszeres gazdasági tevékenységet végzők - díjmentesen juthatnak majd hozzá a vízumhoz. A beutazási engedély megadása ráadásul nem lehet mérlegelés tárgya, mint eddig, mert ha a folyamodó teljesíti az EU által támasztott követelményeket, akkor kötelező lesz kiadni.
A vajdasági felszólalók - elismerve a tájékoztató tartalmasságát - elsősorban a várható nehézségekre helyezték a hangsúlyt, s valamennyi hozzászólás visszatérő eleme volt a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás eredménye miatti keserűség, illetve az, hogy a Vajdaságban élő magyarok gondját csak a kettős állampolgárság oldhatja meg.
Ezért fordultak a részvevők zárónyilatkozatukban az anyaországi politikai és társadalmi élet szereplőihez azzal a felszólítással, hogy törvénymódosítással - és ne népszavazás útján - tegyék lehetővé az Európai Unió területén kívül élő magyarság számára a magyar állampolgárság letelepedés nélküli megszerzését. A szabadkai tanácskozás emlékeztette a magyar Országgyűlést és a kormányt arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk az Alkotmány 6. szakaszának 3. bekezdését, amely szerint: a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
A konferencia részvevőit Horváthné Fekszi Márta, a külügyminisztérium államtitkára tájékoztatta azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a magyar diplomácia annak érdekében tett és tesz, hogy ne nehezüljön meg nagyon a schengeni határon kívül élők magyarországi utazása. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2008. január 1-jén nem schengeni vasfüggöny fog leereszkedni Magyarország és a Vajdaság közé, hanem schengeni kapu nyílik, amelyen keresztül a délvidékről érkezők szabadon utazhatnak az övezet minden országába. Szólt arról, hogy számos lakossági csoport tagjai - nyugdíjasok, iskolások, a schengeni övezetben rendszeres gazdasági tevékenységet végzők - díjmentesen juthatnak majd hozzá a vízumhoz. A beutazási engedély megadása ráadásul nem lehet mérlegelés tárgya, mint eddig, mert ha a folyamodó teljesíti az EU által támasztott követelményeket, akkor kötelező lesz kiadni.
A vajdasági felszólalók - elismerve a tájékoztató tartalmasságát - elsősorban a várható nehézségekre helyezték a hangsúlyt, s valamennyi hozzászólás visszatérő eleme volt a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás eredménye miatti keserűség, illetve az, hogy a Vajdaságban élő magyarok gondját csak a kettős állampolgárság oldhatja meg.
Ezért fordultak a részvevők zárónyilatkozatukban az anyaországi politikai és társadalmi élet szereplőihez azzal a felszólítással, hogy törvénymódosítással - és ne népszavazás útján - tegyék lehetővé az Európai Unió területén kívül élő magyarság számára a magyar állampolgárság letelepedés nélküli megszerzését. A szabadkai tanácskozás emlékeztette a magyar Országgyűlést és a kormányt arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk az Alkotmány 6. szakaszának 3. bekezdését, amely szerint: a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.