Rasszizmusellenes határozatról állapodtak meg az EU-belügyminiszterek
1 perc
2007.04.19. 17:16
Megállapodtak az Európai Unió tagországainak bel- és igazságügyi miniszterei csütörtökön Luxembourgban a rasszizmus és idegengyűlölet elleni fellépésre vonatkozó uniós kerethatározatról.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter elmondta, hogy az új jogszabály értelmében - amelyet még az Európai Parlamentben és a nemzeti törvénykezésekben is meg kell erősíteni - az EU-tagországokban büntetendő cselekményt követ el az, aki nyilvánosan erőszakra buzdít faji, vallási vagy etnikai csoportok ellen, illetve ha nyilvánosan támogat vagy kicsinyít súlyos háborús bűnöket vagy népirtó tevékenységet. A tagországokban három évig terjedő börtönbüntetést kell kilátásba helyezni az ilyen jellegű bűncselekmények esetére.
Kompromisszumos megoldás született az utolsó nyitott kérdéssel, a kommunizmus-sztálinizmus elítélésével kapcsolatban - e témában az Európai Bizottság hamarosan közmeghallgatást rendez, ugyanakkor nem tartozik a kerethatározat illetékességébe. A miniszterek már közel hat éve vitatták ezt a javaslatot. Számos tagország aggódott elsősorban amiatt, hogy az csorbíthatja a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve ütközésbe kerülhet az utóbbi biztosításával kapcsolatos tagországi törvényekkel.
A magyar aggályok eloszlatásában is segített, hogy a javaslat a sajtószabadság mellett immár rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadságáról is. Az alkotmányos tradíciók lehetővé teszik a jogszabályi átültetéssel kapcsolatos tagállami problémák áthidalását is - mondta Petrétei József. A miniszteri ülésen tárgyalt többi napirendi pont közül lényegében csak Svédországnak maradtak fenntartásai a különböző nemzetiségű felek házassági ügyeiben irányadó joghatóság, illetve a határozatok elismerésének kérdésében. A szabály a jogbiztonságot és a rugalmasságot kívánná erősíteni. Olyan megoldást kell találni, amely az egyes országok jogrendszerébe illeszkedik - szögezte le a magyar miniszter.
Az eltartással kapcsolatos szabályozás során úgy döntöttek, hogy az ilyen típusú bírósági döntésekhez nem kell külön tagállami eljárás, hanem közvetlenül végrehajthatók több országot érintő ügyekben is. Támogatták a miniszterek a szerződéses kötelezettségek alkalmazására vonatkozó tervezetet, illetve az európai szerződéses jog referenciakeretére vonatkozó javaslatot. Előbbi azt teszi lehetővé, hogy a szerződéseknél az azokban szereplő ország jogát alkalmazzák bármely uniós tagállam bíróságán, míg az utóbbi azt próbálja elérni, hogy az eltérő tagországi szabályozásokból eredő problémákat uniós szinten lehessen kezelni.
Kompromisszumos megoldás született az utolsó nyitott kérdéssel, a kommunizmus-sztálinizmus elítélésével kapcsolatban - e témában az Európai Bizottság hamarosan közmeghallgatást rendez, ugyanakkor nem tartozik a kerethatározat illetékességébe. A miniszterek már közel hat éve vitatták ezt a javaslatot. Számos tagország aggódott elsősorban amiatt, hogy az csorbíthatja a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve ütközésbe kerülhet az utóbbi biztosításával kapcsolatos tagországi törvényekkel.
A magyar aggályok eloszlatásában is segített, hogy a javaslat a sajtószabadság mellett immár rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadságáról is. Az alkotmányos tradíciók lehetővé teszik a jogszabályi átültetéssel kapcsolatos tagállami problémák áthidalását is - mondta Petrétei József. A miniszteri ülésen tárgyalt többi napirendi pont közül lényegében csak Svédországnak maradtak fenntartásai a különböző nemzetiségű felek házassági ügyeiben irányadó joghatóság, illetve a határozatok elismerésének kérdésében. A szabály a jogbiztonságot és a rugalmasságot kívánná erősíteni. Olyan megoldást kell találni, amely az egyes országok jogrendszerébe illeszkedik - szögezte le a magyar miniszter.
Az eltartással kapcsolatos szabályozás során úgy döntöttek, hogy az ilyen típusú bírósági döntésekhez nem kell külön tagállami eljárás, hanem közvetlenül végrehajthatók több országot érintő ügyekben is. Támogatták a miniszterek a szerződéses kötelezettségek alkalmazására vonatkozó tervezetet, illetve az európai szerződéses jog referenciakeretére vonatkozó javaslatot. Előbbi azt teszi lehetővé, hogy a szerződéseknél az azokban szereplő ország jogát alkalmazzák bármely uniós tagállam bíróságán, míg az utóbbi azt próbálja elérni, hogy az eltérő tagországi szabályozásokból eredő problémákat uniós szinten lehessen kezelni.