Hétszáz MÚK-os a Toroczkai dzsemboriján
Mintegy hétszázan gyűltek össze délután négy órára a Hősök terén – jelenti a HavariaPress.
© Stiller Ákos |
Mintegy hétszázan gyűltek össze délután négy órára a Hősök terén – jelenti a HavariaPress.
© Stiller Ákos |
A Szlovákiából öt évre kitiltott Toroczkai László - Vármegyés a véres úton című - könyvét mutatta be a múlt héten Rimaszombatban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) gömöri és nógrádi szervezete. Az esemény nyomán gerjedt indulatok azóta sem csillapodnak a gömöri városban.
Az adó- és járulékfizetés megtagadására szólított fel mindenkit Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke szerdán a Kossuth téri tüntetésen.
Több mint egymilliárd forintos állami támogatást kapott 2000 óta az a közalapítvány, amelyet 1999-ben a szerb ellenzék pénzelésére hoztak létre, s amelyben rövid ideig az MTV-ostromnál elhíresült Toroczkai László is kurátori posztot kapott.
Előbb csak feltételezés volt, hogy a kormány előrehozná a következő választást, majd Magyar Péter már követelte is ezt Orbántól, sőt, egyből kampányüzemmódot hirdetett. A kormányzat cáfol, de vajon milyen lehetőségei vannak, ha meggondolná magát? És érdeke lenne ilyet tenni?
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.
Miért erősödik a szélsőjobb világszerte? Putyin nem is olyan erős, mint sokan hiszik? Megoldja-e a migrációs válságot Európában Aszad bukása? Miért okoz fejtörést Trumpnak, ami Szíriában történik? Hogyan viseli Oroszország, hogy Európa nagy része már nem vesz tőle gázt? Témák a nemzetközi sajtóból.
Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.
2020 és 2022 között 13 uniós országban legalább 488 rendőri őrizetben vagy rendőri intézkedés során bekövetkezett halálesetet regisztráltak. Franciországban volt a legtöbb, utána Írország, Spanyolország és Németország következik a sorban. Magyarország hét halálesetet jelentett, lakosságarányosan ez a második legkedvezőbb adat, a hatóságok csak Portugáliában jelentettek kevesebbet. A portugáloknál ez az adat nyilvános, a magyar hatóságok csak kérésre adták ki a kutatást végző Európai Adatújságíró Hálózatnak. Több tagállam megtagadta az adatszolgáltatást.
2025 elején közel hetven új nyilvános EV-töltőt adnak át Magyarországon, ebből több mint félszáz uniós forrásból létesül, miután lejár az EU-s töltőtelepítési pályázatok első körének teljesítési határideje. Majd pár hónapra rá már a második körben vállalt töltőket kell üzembe helyezni. Összesen öt kör van, 2026 végéig tartó átadásokkal. Közben mozgásban van a magyar pályázat is, ami 2028-as átadásokkal folytathatja a megkezdett utat, ez a projekt a vidéki vakfoltokra telepítene töltőket, egyelőre harmincöt településre, de a pályázat kiírói végül több mint 100 helyszínnel számolnak.