Koszovó ügyében nem értenek egyet a G8-külügyminiszterek
2 perc
2007.05.30. 15:48
Elsősorban Koszovó kérdésében fennmaradtak a nézeteltérések a legfejlettebb ipari államokat és Oroszországot tömörítő, G8-csoport külügyminiszterei között.
A miniszterek, akik szerdán a potsdami Cecilienhof kastélyban - az 1945 nyarán a második világháború utáni rendezésről döntő, Churchill, Truman és Sztálin részvételével kezdődött konferencia helyszínén - gyűltek össze, Koszovó mellett Iránról, Afganisztánról és a Közel-Keletről, továbbá környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak, előkészítendő az egy hét múlva sorra kerülő, heiligendammi állam- és kormányfői csúcskonferenciát.
A nyugati államok képviselői a függetlenséget előirányzó Ahtisaari-tervet támogatva mielőbbi ENSZ-döntést szorgalmaztak a jelenleg még Szerbiához tartozó tartomány státusáról, Szergej Lavrov viszont elutasította ezt azzal az érveléssel, hogy a tartomány sorsát a szerbek és az albánok közvetlen tárgyalásain kell rendezni.
Több volt az egyetértés a Közel-Keletet illetően, a külügyminiszterek ugyanis egyaránt az Izrael és a palesztinok
közötti, közvetlen tárgyalások folytatását, illetve az erőszakról való lemondást sürgették. A miniszterek - mint kiszivárgott - külön állásfoglalásban szálltak síkra a jogállamiság mellett. Hangsúlyozták, hogy a jogállamiság az egyik legfontosabb, s elengedhetetlen eleme a hét nyugati állam és Oroszország közötti partneri viszonynak. Az emberi jogok, illetve az alapvető szabadságjogok biztosítása mellett a jogállamiság egyben nélkülözhetetlen előfeltétele a tartós békének, a biztonságnak, illetve a tartós fejlődésnek - hangoztatták a nyolcak.
Diplomáciai források szerint Iránnal kapcsolatban elsősorban az amerikai külügyminiszter sürgette, hogy a nemzetközi közösség az eddiginél erőteljesebb nyomást gyakoroljon Teheránra atomprogramjának beszüntetése érdekében.
A külügyminiszterek környezetvédelmi kérdésekben értesülések szerint nem sokat jutottak előre. Elsősorban az Egyesült Államok, ugyanakkor Kanada is szembehelyezkedett a G8-csoport, továbbá az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németországnak azzal a törekvésével, hogy a küszöbönálló csúcsértekezleten kötelező érvényű megállapodást fogadjanak el a klímaváltozás káros következményeinek mérséklésére.
A külügyminiszterekhez a délutáni órákban csatlakozott az afgán és a pakisztáni diplomácia vezetője. Rangin Dadfar Szpanta afganisztáni és Mehmud Kaszuri pakisztáni külügyminiszter egyaránt támogatásáról biztosította a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a közép-keleti ország békéjének és stabilitásának helyreállítására, illetve az újjáépítés biztosítására. A pakisztáni külügyminiszter külön is hangsúlyozta, hogy országa rendkívüli módon érdekelt az afganisztáni helyzet stabilizálásában, s ehhez Iszlámábád támogatását ígérte.
A nyugati államok képviselői a függetlenséget előirányzó Ahtisaari-tervet támogatva mielőbbi ENSZ-döntést szorgalmaztak a jelenleg még Szerbiához tartozó tartomány státusáról, Szergej Lavrov viszont elutasította ezt azzal az érveléssel, hogy a tartomány sorsát a szerbek és az albánok közvetlen tárgyalásain kell rendezni.
Több volt az egyetértés a Közel-Keletet illetően, a külügyminiszterek ugyanis egyaránt az Izrael és a palesztinok
közötti, közvetlen tárgyalások folytatását, illetve az erőszakról való lemondást sürgették. A miniszterek - mint kiszivárgott - külön állásfoglalásban szálltak síkra a jogállamiság mellett. Hangsúlyozták, hogy a jogállamiság az egyik legfontosabb, s elengedhetetlen eleme a hét nyugati állam és Oroszország közötti partneri viszonynak. Az emberi jogok, illetve az alapvető szabadságjogok biztosítása mellett a jogállamiság egyben nélkülözhetetlen előfeltétele a tartós békének, a biztonságnak, illetve a tartós fejlődésnek - hangoztatták a nyolcak.
Diplomáciai források szerint Iránnal kapcsolatban elsősorban az amerikai külügyminiszter sürgette, hogy a nemzetközi közösség az eddiginél erőteljesebb nyomást gyakoroljon Teheránra atomprogramjának beszüntetése érdekében.
A külügyminiszterek környezetvédelmi kérdésekben értesülések szerint nem sokat jutottak előre. Elsősorban az Egyesült Államok, ugyanakkor Kanada is szembehelyezkedett a G8-csoport, továbbá az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németországnak azzal a törekvésével, hogy a küszöbönálló csúcsértekezleten kötelező érvényű megállapodást fogadjanak el a klímaváltozás káros következményeinek mérséklésére.
A külügyminiszterekhez a délutáni órákban csatlakozott az afgán és a pakisztáni diplomácia vezetője. Rangin Dadfar Szpanta afganisztáni és Mehmud Kaszuri pakisztáni külügyminiszter egyaránt támogatásáról biztosította a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a közép-keleti ország békéjének és stabilitásának helyreállítására, illetve az újjáépítés biztosítására. A pakisztáni külügyminiszter külön is hangsúlyozta, hogy országa rendkívüli módon érdekelt az afganisztáni helyzet stabilizálásában, s ehhez Iszlámábád támogatását ígérte.