Biometrikus adatokat is lesznek a schengeni vízum-adattárban

A döntés értelmében olyan adatbázist hoznak létre a belső határok nélküli schengeni övezetben részt vevő tagállamok, amelyben a schengeni vízummal beutazók biometrikus adatai - fényképük és ujjlenyomataik - bizonyos adatvédelmi feltételek teljesülése mellett valamennyi Schengen-zónatag illetékes hatóságai számára hozzáférhetők lesznek. Az adatbázis a vízumkérelemhez szükséges más személyes adatokat is tartalmaz, mint név, cím, foglalkozás,de szerepel benne a vízumkérelem benyújtásának helye és ideje, valamint valamennyi olyan döntés is, amelyet az érintett tagállam a vízumkérelemmel kapcsolatban meghozott.

Az Európai Unión belül lényegében belső határellenőrzések nélkül, a külső szakaszokon viszont szigorúbb ellenőrzéssel működő övezetbe tartozik a jövő évtől az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamok nagy része, köztük Magyarország is.

Több mint száz olyan ország van, amelynek állampolgárai csak vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe. Az Európai Bizottság közlése szerint összesen 70 millió ember beutazó- vagy tranzitvízumáról van szó, és ez lesz a legnagyobb adatbázis, amely a benne szereplők mind a tíz ujjlenyomatát tartalmazza. A rendszert magas szintű biztonsági védelemmel látják el, hogy ne károsodhasson, és az illetékeseken kívül más ne férhessen hozzá. A rendszert összekötik a schengeni övezetben fekvő államok valamennyi vízumkiadó konzulátusával és a külső határokon létesített átkelőkkel.

Összesen két jogszabályról van szó: az egyik a vízumkiadásra vagy ellenőrzésre jogosult szervek számára teszi lehetővé az adatok lekérését, a másik a rendőri, rendfenntartó erők számára biztosít hozzáférési lehetőséget szigorú adatvédelmi feltételek mellett.

A személyes adatok védelmének biztosítása fontos kritériuma volt annak, hogy valamennyi tagállam elfogadja a megállapodást: egyebek között e kitétel miatt tartott másfél évig a kompromisszum kidolgozása. Peter Hustinx uniós adatvédelmi biztos kedden is kiemelte annak fontosságát, hogy a személyes jogokat és az ilyen adatok védelmét még a terrorellenes harc jegyében is biztosítani kell.

Az új rendszer egyik célja, hogy azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, ne folyamodhassanak kérelemmel egy másik tagállamhoz. A rendszer megnehezíti a visszaéléseket, és egyszerűbbé teszi a külső határoknál történő ellenőrzést is.

Egy másik megállapodással, az úgynevezett prümi szerződés uniós szintűvé tételéről döntve arról is határoztak a miniszterek, hogy az EU-tagállamok rendőri szervei csaknem automatikusan használhassák a többi EU-tag DNS-adatbázisát bűnüldöző tevékenységük során. A prümi szerződést eredetileg a több államot érintő szervezett bűnözés elleni harc keretében hét EU-tagállam (Benelux-államok, Németország, Ausztria, Spanyolország, Franciaország) kötötte tavalyelőtt, és képviselőik közlése szerint már eddig jelentős előrelépést tett lehetővé köztük a gyakorlati együttműködésben.

Nem tették az uniós szerződés részévé azt a kitételt, amely lehetőséget ad a rendőri szerveknek, hogy a szervezett bűnözés vagy terrorizmus elleni akciókban más tagország területén is intézkedjenek.

A prümi szerződés uniós szintre emelése ugyancsak elsősorban adatvédelmi okokból halasztódott. Az Európai Parlamentben például az eredeti szöveget is módosították annak érdekében, hogy adatszolgáltatásra ne automatikusan, hanem csak akkor kerüljön sor, ha az "szükséges és arányos mértékű".

A megállapodás a járművek alváz-, illetve regisztrációs számait tartalmazó adatbázis használatára is vonatkozik.