Halálos ágyán tett vallomást a roswelli

3 perc

2007.07.06. 10:07

A hírhedt roswelli "ufóészlelés" utolsó élő szemtanúja, aki az események idején, 1947-ben a hadsereg sajtótisztjeként dolgozott, halála előtt eskü alatt vallotta, hogy annak idején "földönkívüliek járművét és halott idegeneket" is látott az amerikai hadsereg egyik titkos hangárjában. Pedig egy 1994-es jelentés már megadta az eset magyarázatát.

A különös fények sok legendát
szültek. Vagy mégsem?
© sxc.hu
Hatvan évvel ezelőtt egy könnyűszerkezetes amerikai repülő szállt a Cascade hegység felett Washington államban, háromezer méteres magasságban, amikor hirtelen ragyogó villanás vakította el a gép személyzetét. Mivel a látási viszonyok jók voltak, Kenneth Arnold pilóta a fény forrása után kutatva végigpásztázta az eget, s kilenc, alakzatban repülő fémtárgyra lett figyelmes.

A repülő tárgyak sebességét 2600 km/h-ra saccolta, vagyis háromszor gyorsabban haladtak, mint a polgári repülésben akkor használt bármely repülőgép. Nemsokára számos hasonló észlelésről számoltak be országszerte, a katonai hatóságok közleménye pedig a következőket írta a jelenségről: „Sokak fantazmagóriája vált tegnap valóra, amikor egy felderítő tiszt a nyolcadik légierős század 509. bombázóján megfigyelhetett egy repülő csészealjat.” Az újságok címlapjairól ilyen címek ordítottak: „A légierő ufót fogott!”

Huszonnégy órával később azonban a hadsereg megváltoztatta álláspontját, és úgy nyilatkozott, hogy a repülő csészealjnak nézett légi jelenség egy időjárás-előrejelző hőlégballon volt, mely egy közeli farmra zuhant le. Sokan azonban nem hittek a hivatalos álláspontnak, miután például Jesse Marcel őrnagy felkereste a farmot, hogy feltárja a roncsokat; beszámolója szerint a repülő szerkezet rendkívül vékony, nagyon kemény fémből készült, s rendkívüli könnyűsége ellenére sem elvágni, sem elégetni nem lehetett. Útjára indult a repülő szerkezetükkel lezuhant űrlényekről szóló roswelli mítosz, amely a mai napig nem hagyja nyugodni a parajelenségek kutatóit.

Nemrégiben váratlan fordulat hozott izgalmat a hatvan éves legenda híveinek életébe.

Walter Haut hadnagy volt az a sajtóért felelős tiszt, aki 1947-ben az "azonosítatlan repülő tárgyak" lezuhanásának észlelése nyomán az eredeti és a módosított sajtóanyagot egyaránt kiadta. Haut tavaly távozott az élők sorából, de eskü alatt tett vallomást hagyott maga után. Az iratban, melyet nemrégiben tettek közzé, a volt hadnagy leszögezi, hogy az időjárásfigyelő hőlégballon pusztán fedőtörténet volt, a valódi tárgyat a katonaság begyűjtötte és egy katonai hangárban helyezte el. Haut állítása szerint itt ő maga nemcsak a járművet, de a földönkívüli testeket is látta.

Egy helyi temetkezési vállalkozó, Glenn Dennis annak idején arról tett jelentést, hogy a baleset után a hatóságok kapcsolatba léptek vele, és "gyermekméretű koporsókat" rendeltek tőle. Amikor a helyszínre érkezett, egy nővér – aki később "eltűnt" – arról tájékoztatta, hogy ufók zuhantak le a területen és a kis humanoid élőlények tetemei is előkerültek a roncsok közül.

Haut ugyanakkor az egyetlen az eredetileg jelenlévők közül, aki állítása szerint látta a földönkívüliek testét. Eskü alatt tett vallomásában magasrangú katonai tisztviselők részvételével folytatott értekezletről számol be, amelyen állítólag olyan anyagdarabot adtak közre a roncsból, aminek a típusát senki nem tudta azonosítani. Szerinte azért adtak ki sajtóközleményt a balesetről, mert a helyiek rögvest a helyszínre értek, ugyanakkor volt még egy helyszín, ahol további roncsokat fedeztek fel. A sajtó tájékoztatásával a hadsereg célja az lett volna, hogy elterelje a figyelmet a második – jelentősebb – területről.

Nyomeltakarítás (Oldaltörés)

Mi lett a testekkel?
© sxc.hu
Haut arról is beszélt, hogy az eset után hónapokig zajlott a nyomokat eltakarító operatív tevékenység: a katonaság a lezuhant tárgyak minden egyes darabkáját igyekezett összegyűjteni és eltávolítani a helyszínről, visszaállítva azt eredeti állapotába. Arról is beszámolt, hogy a hangárban személyesen is megnézhette a 3,6-4,5 méter hosszú és 1,8 méter széles roncsot, amelyen sem ablak, sem szárny, sem farok, vagy bármely, a leszállást segítő eszköz nem volt. A roncs mellett két, vitorlavászonnal részben betakart "földönkívüli tetemet" is látott, melyek 1,2 méter magasak lehettek, aránytalanul nagy fejjel.

„Meggyőződtem róla, hogy amit személyesen láttam, az valamely idegen világ járműve és legénysége volt” - szögezi le végül Haut eskü alatt tett nyilatkozatában, amelyet különösen érdekessé tesz, hogy korábban számos interjút adott, melyekben mindezt nem említi.

1994 júliusában a légierő közzétett egy jelentést The Roswell Report: Fact versus fiction in the New Mexico desert (A Roswell-jelentés: Tények és fikciók az új-mexikói sivatagban) címmel. Eszerint a roswelli eset egy Project Mogul nevű szupertitkos programhoz kapcsolódik: ennek során nagy magasságba repülő hőlégballonokkal juttattak az égbe speciális érzékelőket, amelyek a szovjet nukleáris teszteket voltak hivatottak ellenőrizni. A jelentésben leírták azt is, hogy az időjárásjelző hőlégballon sztorija valóban csak a tényleges események elkendőzését szolgálta. A légierő másik, 1997-es Roswell-jelentése szerint a roncsok közt talált "űrlények" valójában a kísérletekhez használt bábuk voltak.

Az ufóhívőket azonban azóta sem hagyja nyugodni az eset, Haut nyilatkozatának napvilágra kerülése pedig új tápot adhat hiedelmeiknek.