Miért dolgozunk betegen is?

1 perc

2007.07.12. 09:32

A idei első negyedévben 15 százalékkal csökkent a betegszabadság, illetve 10 százalékkal a táppénzes napok száma, a visszaesés az egészségbiztosító szerint az enyhe télnek is köszönhető, ám a több éve tartó csökkenésnek más oka van: kevesebben maradnak otthon egészségesen, miközben többen dolgoznak betegen.

Az egészségügyi tárca az "orvos-beteg-találkozások" számának csökkenését részben a vizitdíj bevezetésének tulajdonítja, az egészségbiztosító szakemberei viszont leginkább az enyhe télnek; leggyakrabban ugyanis a megfázás, illetve az influenza vonja ki a dolgozókat a munkából - írja csütörtöki számában a Népszabadság. 

Táppénzre ugyanakkor - a statisztikák szerint - évről évre egyre kevesebben mennek, a mérséklődés már a 2005-ös, illetve a 2006-os adatokból is látható volt. A többéves trendet pedig nem magyarázza sem az enyhe tél, sem a vizitdíj bevezetése.
 
A változás egyik oka a folyamatosan szigorodó ellenőrzés. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a kevesebb betegszabadság további, egyre meghatározóbb oka az állásféltés - azaz sokan még betegen sem maradnak otthon. A főtitkár véleményét megerősítik a háziorvosok tapasztalatai is. Mind több beteg fordul orvosához azzal a kéréssel, hogy minél erősebb, a tüneteket gyorsan csillapító szert írjon fel a számára, mert nem maradhat ki a munkából.
 
A lap kitér arra is, hogy a szigorításoknak köszönhetően évről évre csökkent a táppénzkassza évi százmilliárd forint körüli kiadása. Az idén júniusig az éves keretnek nem egészen 23 százalékát fizette ki táppénzre az OEP: a tavalyi 25,3 milliárd helyett 22,5 milliárd forintot.