Szerbia a most készülő Koszovó-tervet is elutasítja

Kostunica miniszterelnök Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral tárgyalva azt mondta, hogy az Egyesült Államok és az EU friss tervezete előjátéka egy új, Szerbia területének 15 százalékát elfoglaló albán állam megteremtésének, s mint ilyen, Belgrád számára teljességgel elfogadhatatlan. Sajtóértesülések szerint a kérdésben döntésre hivatott ENSZ BT-nek szánt javaslat újabb, négy hónapig tartó tárgyalássorozatot javasol szerbek és albánok között, s már nem szerepel benne az a kitétel, hogy ezek kudarca esetén Koszovó automatikusan elnyeri az ellenőrzött függetlenséget. 

Jaap de Hoop Scheffer a vezető szerb politikusokat arról igyekezett meggyőzni, hogy a szóban forgó tervezet jelentheti a koszovói kérdés megoldásának utolsó lehetőségét. Ugyanakkor jó megegyezési alapnak nevezte az Ahtisaari-tervet, amelyet nemcsak Belgrád utasított el mereven, hanem az állandó BT-tag Oroszország is, amely nélkül nem lehet dönteni a kérdésben. Moszkva fő kifogása a tervezet ellen az volt, hogy csak látszólag kompromisszum, mert előre megígéri az albánoknak a függetlenséget, s kísérletet sem tesz arra, hogy kompromisszumos megoldás keresésére ösztönözze őket.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter eközben - szerbiai látogatását követően - Pristinában tárgyalt, s türelemre intette, a szerbekkel folytatott újabb tárgyalásokra biztatta az albán vezetőket. Hangsúlyozta, hogy Koszovó szerbek és albánok közti megosztása "nem szerepel a lehetőségek között". Eközben egy befolyásos albán politikus, Veton Suroi - az Ora nevű ellenzéki párt elnöke, s a legolvasottabb koszovói albán lap, a Koha Ditore tulajdonosa - arra figyelmeztette politikustársait, hogy a függetlenség ENSZ BT-n keresztül történő elnyerése "halott terv, amelyet a Nyugat is ejtett, miután Oroszország kilátásba helyezte, hogy megvétóz bármilyen, Koszovónak függetlenséget biztosító határozatot".

"A tárgyalások következő menetében Koszovó két új követeléssel találhatja szembe magát: a koszovói szerbek területi és politikai autonómiájának igényével, vagy a Koszovó területi megosztására vonatkozó követeléssel" - írta más vezető albán politikusoknak Suroi, hozzátéve: "mindez kétségtelenül erőszakhoz és lakosságátcsoportosításhoz fog vezetni".