A tavasz 17 pillanata

Ritka kivételnek számított a rendszerváltás óta az olyan év, amikor március idusa a nemzeti egység helyett ne a megosztottságot szimbolizálta volna. 1989-ben az akkor ebben még egységes ellenzék bejelentette, hogy a központi ünnepségektől távol alternatív megemlékezést tart, melynek során szimbolikusan elfoglalja a Magyar Televíziót. Acsarkodás-mentes ünneplésnek az első szabad választások után egy évig örülhetett az ország, az 1992-es megemlékezés már a médiaháború jegyében telt. Sajtószabadság helyett sajtó- és szólástisztességet követelt a jobboldali gondolkodású újságírók által létrehozott Magyar Újságírók Közössége, a hivatalos állami ünneppel szemben külön megemlékezést tartott a Demokratikus Charta. Egy évvel később már ahány párt, annyifelé ünnepelt, a Magyar Út mozgalmat létrehozó Csurka István hívei Göncz Árpád köztársasági elnök lemondását követelték. 1994-ben Csurka árpádsávos zászlók erdejében jelentette ki, hogy magyarság és idegenség között húzódik a frontvonal, s összejövetelt tartott Ekrem Kemál György és Szabó Albert Világnemzeti Népuralmista Pártja. 1995-ben a Múzeum kertben kifütyülték Göncz Árpádot, egy évvel később Torgyán József vezényszavára követelt Horn Gyulának kötelet a tömeg. A MIÉP izraeli-magyar kettős útlevéllel rendelkező súgókról értekezett, Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke viszont kijelentette: "az uszítás nem tartozik a demokratikus eszközök közé". A szabadságharc 150. évfordulója 1998-ban inkább a burkolt választási üzenetek jegyében telt, hatalomra kerülése után, 1999-ben viszont a Fidesz már látványosan elfelejtette meghívni az ellenzéket az Operaház ünnepi díszelőadására. Csurka viszont ott fejthette ki, veszélyes az az emberfajta, amelyik nemzetközivé akarja tenni a magyart. Egy évvel később ugyanott ugyanő arról értekezett, hogy a nemzetet koszvadt partizánok tájékoztatják. 2002-ben ismét a választási kampány árnyékában telt az ünnep, a "nemzeti oldal" a választások második fordulójáig kokárda viselésére hívta fel a híveit, Áder János házelnök pedig kifejezte óhaját, miszerint "márciusra április feleljen". A következő két március 15-e az uniós népszavazás és a csatlakozás jegyében zajlott, 2003-ban a Fidesz közölte, nem akarja az EU-kampány szempontjainak alárendelni a megemlékezést, és Orbán Viktor nem tart szónoklatot, egy évvel később viszont kijelentette: nem mi megyünk az EU-ba, hanem az Európai Unió jön el hozzánk. A kettős állampolgárságról szóló népszavazást követő évben Schmitt Pál Fidesz-alelnök díszmagyarban nemzetárulónak nevezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, a kormány képviselőit Magyarországon és a határon túl is sok helyen kifütyülték. A tavalyi márciust emlékezetes szópárbaj jellemezte. "Tévednek azok, akik azt mondják, hogy a köztársaság csak ruha, cicoma a nemzet testén, mert a köztársaság mi magunk vagyunk" - jelentette ki Gyurcsány, mire a Fidesz vezére azt válaszolta: "A 12 pont mindent túlélt, mert a nemzet alkotása, nem valamiféle köztársasági szabásminta, mely önmagában tehetetlen, a nemzet nélkül értelmetlen."