Koszovó: diplomácia és realitás

A kudarc kockázata nagyobb, mint a siker esélye - összegezte benyomásait a Koszovó jövőjéről folyó sokadik, augusztus közepén kezdődött tárgyalássorozat múlt heti bécsi fordulójáról Wolfgang Ischinger, a Belgrád és Pristina közti közvetítésre életre hívott nemzetközi trojkában az EU-t képviselő német diplomata. Koszovó nem amerikai vagy orosz ügy, a számlát Brüsszel fizeti, és minél későbbre marad a döntés, annál nehezebb lesz a megoldás - érzékeltette Ischinger a bécsi forduló másnapján Budapesten, a Göncz Kinga külügyminiszterrel folytatott eszmecsere után, néhány magyar újságíróval, köztük a HVG munkatársával beszélgetve.

Az ENSZ-főtitkár december 10-ére várja a trojkától a végleges eredményt. Belgrád azonban továbbra is csak autonómiát kínálna - legfeljebb nagyobb önrendelkezéssel -, miközben a nyolc éve ENSZ-közigazgatás és NATO-irányítású nemzetközi katonai felügyelet alatt álló Koszovóban egyre nő a feszültség, és Ischinger szavaival "egyfajta sürgetést érezni".

A bécsi forduló sovány eredménye egyetlen ígéret: Belgrád és Pristina tartózkodik a provokatív cselekményektől. Ischinger ennek ellenére is lehetségesnek tartja, hogy Koszovó - talán éppen decemberben - egyoldalúan kikiáltja függetlenségét. Ez esetben sem kell polgárháborúra vagy katonai konfliktusra gondolni - jelezte a diplomata -, de a többezres katonai jelenlét szükséges, mivel korábban mindkét fél erőszakhoz folyamodott. Bármi történjék is - hangsúlyozta Ischinger -, Koszovó nem lesz precedens sem Magyarország szomszédainál, sem az egykori szovjet köztársaságokban. Már csak azért sem, mert az EU "nem akar etnikai határokat Európában". Évtizedes távlatban - egy Európába integrálódott Szerbia és Koszovó helyzetében gondolkozva - nem lesz kérdés, hogy a koszovói albánok uniót alkossanak-e határon túli véreikkel.