Magyar kommandósok Irakban

4 perc

2008.01.18. 04:00

Tavaly szeptemberben a Blackwater amerikai biztonsági cég emberei tizenegy halálos lövést adtak le civilekre az iraki fővárosban. A máig tisztázatlan ügy az őrző-védő piacon alapos felfordulást okozott, a magyar biztonsági szakembereknek is módosítaniuk kellett életpályájukat. Behan Péter és Zerkowitz Miklós, a világot járt két magyar testőr tapasztalatairól számolt be a hvg.hu munkatársának.

A személyi biztosítás akkor működik jól, ha egy esetleges támadást meg lehet előzni. Ehhez viszont óhatatlanul szükség van hatékony felderítő munkára, a megfelelő útvonal kiválasztására, a rizikós szorítópontok felderítésére és elkerülésére, alternatív útvonalak megtervezésére. Ellenséges területen megváltoznak a biztonsági munka szabályai, mindenki potenciális támadónak tekinthető. Ez fokozott figyelmet és állandó készenlétet jelent. Az itt alkalmazott szabályokkal mindenki tisztában van (például a konvojok utolsó kocsijára ki van írva, hogy koalíciós konvoj, 100 méternél jobban ne közelítsd meg); akik nem tartják be ezeket, nagyon veszélyes helyzetbe kerülhetnek. A Blackwater-ügyben is ezek játszhattak közre, vélte Behan Péter, aki hosszabb időt töltött Irakban, s a háborús övezetben üzletembereknek nyújtott személyi védelmet.

Vad Kelet. Galéria, kattintson!
© Stiller Ákos
„Korábban a Külön-leges Szolgálatnál dolgoztam. Az állo-mányból távozókra igyekeznek lecsapni a biztonsági cégek. Így történt velem is, s kapva kaptam egy baráti invitáláson, ezt elfogadva, kollégám-mal, Zerkowitz Miklóssal együtt Irakban mentünk dolgozni. A munkát természetesen nem kaptuk volna meg megfelelő szakmai képzettség és nyelv-tudás nélkül. Az első körben két félévet húztunk le. Szemben a szolgálatnál végzett munkával, Irakban civilként, igaz, fegyverrel,  biztonsági feladatokat láttunk el, háborús körülmények között”- magyarázza Behan Péter.    

Hogy mik voltak ezek a feladatok? Terület őrzése, konvojok kísérése és személyi védelem biztosítása. „Irak után egy évet dolgoztam Haitin is, ahol a legtöbb emberrablás történik” - meséli  Zerkowitz Miklós. „A fővárosban, Port-au-Prince-ben  egy alkalommal a védett személy mindenképpen el akart menni a Pizza Hutba.  Belementem, együtt elindultunk,  és egyszer csak azt vettem észre, hogy a közeli sikátorban három ember lökdös valakit. Első reakcióm az volt, hogy beavatkozom, de azután úgy döntöttem, hogy nem szabad megállnunk, tovább mentünk. Visszafelé aztán  láttam, hogy egy ember fekszik mozdulatlanul a földön, halott volt.”

© Stiller Ákos
"A személyi védelem azt jelenti, hogy  habozás nélkül kell meghozni a lehető legjobb döntést, és kiválasztani a hozzá tartozó taktikát. Néhány pillanat alatt kell felmérni, hogy valóban támadás fenyeget-e egy konvojt, vagy nem. A gyorsaság elengedhetetlen" - hangsúlyozza Behan Péter. Rögtön egy példával illusztrálja mondandóját.  Amikor Irakban egy konvojt támadást ér, akkor nem a harc felvétele a lényeg, hanem mielőbb el kell tűnniük a helyszínről, a védett személy vagy személyek biztonsága érdekében. 




A cikk folytatása (Oldaltörés)

© Stiller Ákos
A gyors döntések mellett kitartó összpontosításra van szükség. Állandóan figyelni kell a páncélozott járművek kíséretében  haladó konvoj útvonala mellett  feltűnő gyalogosokra, a parkoló autókra, az út mellett elhelyezett tárgyakra, akik vagy amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek. Gyanúsak a koccanásos balesetek is, ezeknek ürügyén a terroristák akár  robbanthatnak is, vagy a beszorult kocsikat kézi fegyverekkel, RPG-kel támadhatják.

„Amennyiben valaki a figyelmeztetés ellenére nem tér le a konvoj útjából vagy nem áll meg, hogy elhaladhassanak a járművek, akkor nincs mese, lövéseket kell leadnunk. Amikor védett emberrel kell mozognunk, például a repülőtér és a belváros között, akkor arra mindig nappal kerül sor.  A nagyobb szállítmányokat mozgató konvojokkal viszont inkább az éj leple alatt közlekedünk.”

A védelem ára
Egy konvoj felállítása, illetve a szükséges fegyverek és a felszerelés beszerzése nem olcsó mulatság. Egy tizenöt fős személyi védelmet ellátó csoport négy páncélozott járművel kb. 200 millió forintba kerül. A páncélautók ára 150 ezer dollár darabonként, a híradástechnikai felszerelés közel 20 ezer dollár, és a cégnek számolnia kell a fegyverek - pisztoly és vállfegyver - beszerzésével is. A taktikai felszerelések, és kiegészítők (mellények, tárak, egészségügyi csomagok) ára személyenként háromezer dollár. 
A biztonsági cégek általában kétéves szerződést kötnek  az alkalmazottaikkal, s ez idő alatt negyedévenként egy hónapot otthon lehet tölteni. Változó, ki meddig bírja a veszélyes terepen. 

Behán szerint a biztonsági cégek bizalmatlanok a civil életből jöttek iránt, de még a  francia idegenlégiós múlttal bírók is csak átképzés után kapnak személyvédelmi munkát.   A különösen veszélyes helyeken végzett biztonsági munkához ugyanis nemcsak az kell, hogy valaki fizikailag felkészült legyen, hanem elengedhetetlen a megfelelő lőfegyveres múlt is. „A testőrképzés sem pótolja a kommandósoknál és más védelmi szolgálatoknál kapott  kiképzést és a hosszú évek alatt megszerzett szakmai tapasztalatot. Egy normál katonai kiképzéssel rendelkező ember még nem alkalmas a védelmi szakma minden feladatának ellátására” - hangsúlyozza Behan.

Behan Pétert és társait nehezen fogadták be az amerikaiak. „A jég akkor tört meg náluk, amikor szembesültek azzal, hogy ugyanolyan kiképzést kaptunk, mint ők, sőt, a magyar speciális egységek náluk jóval több ejtőernyős ugrást hajtottak végre. Lövészetben pedig hazánk fiai a világelsők között vannak.”

A kockázattal járó veszélyes munkához mindkét testőr vonzódik,  és az már csak hab a tortán, hogy ezzel jól keresnek, hiszen nem ritka a havi 20 ezer dolláros fizetés. Mivel Behan Péter Irakban megtalálta a számítását, úgy döntött, hogy saját céget alapít, és másoknak is segít munkához jutni.

„Sajnos, a Blackwater-ügy kipattanása azzal járt, hogy az Irakban működő cégek nagyon óvatosak lettek, s mostanában ott nem jutottunk megbízáshoz. Ám többek között Afganisztánban és Szomáliában továbbra is nagy a kereslet hozzánk hasonló biztonsági emberek iránt. Szomáliában - ahol már évek óta gyakorlatilag nincs államigazgatás - sorozatosan lopják a segélyeket,  ezért az ENSZ-től érkező szállítmányokat fegyveres erővel kell biztosítani. De még Uruguayból is kapunk felkéréseket; ott elsősorban a helyi biztonsági embereket kellene kiképeznünk - tájékoztat terveiről Behán Péter.