1 perc
2008.02.04. 10:24
Hétfőn a román központi bank 100 bázisponttal emelte az alapkamatot az inflációs nyomás mérséklése céljából.
A szakértők által is várt emeléssel az alapkamat 9,00 százalékra nőtt. A román központi bank utoljára január 7-én növelte az alapkamatot, akkor 50 bázisponttal 8,00 százalékra. Ezt megelőzően október végén hajtott vége kamatnövelést, szintén fél százalékponttal.
Hétfőtől új, emelt jegybanki kamatok vannak hatályban Oroszországban: az alapkamat, az egynapos repo 25 bázisponttal 6,25 százalékra emelkedett, de más rövid távú kölcsön- és betéti kamatok is hasonló arányban emelkedtek a lombardkamattal együtt. A bank elsősorban az infláció megfékezése, illetve a pénzkiáramlás mérséklése érdekében hozta lépését még a hét végén.
Elemzők várakozása szerint a jövő héten kamatot csökkent a brit központi bank.
Egykor csak álom volt a hajós jogosítvány megszerzése az erdélyi pedagógus számára, most pedig már azon töri a fejét, hogyan kelhetne át az Atlanti-óceánon.
A fejlett világban az emberek a szükségleteiknél többet vásárolnak. Miért viselkednek így, és milyen következményei vannak a túlfogyasztásnak? – erről szól a Netflix dokumentumfilmje, amelyben jelentős szerepet kap a mesterséges intelligencia.
Vajon melyik identitása az őszintébb az Aszad-rezsim ellen lázadók vezérének, Ahmed al-Saraanak, az egykori dzsihádista hite vagy országmentő elszántsága?
„Többször megkérdeztem, hogy nem félnek-e. Mindig mosolyogva válaszoltak, hogy már megszokták a helyzetet. Én ilyenkor nagyon rosszul éreztem magam” – mondta a HVG-nek Stark Tamás történész, az Ungváron most lezárult konferencia magyar szervezője. Miért tartanak a deportálástól az ukrán történészek? Hogyan ítélik meg ma a németeket kiűző szovjet katonákat? És a holokausztban játszott ukrán szerepet? Interjú.
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.
Yoram Hazony izraeli-amerikai filozófus szerint a nemzetállamoké a jövő. Tanainak lelkes követője Trump alelnöke is.