A kormány a pénzmosás elleni nemzetközi jogszabályok kiforgatásával használja fel azt a létező intézményrendszert, amellyel el tud hallgattatni bármilyen kritikus hangot. Azt a jogszabályt, amelyet a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására találtak ki. Egy szakértővel beszélgettünk a kockázatokról.
Ügyes – ezt mondta a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatra egy nemzetközi pénzügyi világban is magas pozíciókban mozgó szakember. A fideszes indítvány ugyanis egy európai uniós direktívára támaszkodik, amely ráadásul egy globális keretrendszerbe illeszkedik, tehát világszerte elfogadott, bevett mechanizmus. Ez pedig a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos irányelv. Ez teremtette meg Magyarországon is azokat az intézményeket, amelyeket a „lex Putyin” is alkalmaz: van egy olyan hatóság, jelesül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája, amely felléphet a gyanús esetekben, a bankoknak pedig jelentési kötelezettségük van ezen hatóság felé, ha gyanús pénzmozgást észlelnek.
A másik ilyen létező intézmény a törvényben szereplő „kiemelt közszereplő” fogalma, amelynek eredendően az lenne a funkciója, hogy kizárják a korrupció lehetőségét a legális pénzforgalomból. A cél az volt, hogy a bankoknak jelentési kötelezettségük legyen a pénzmosás elleni hatóság felé olyan személyek, például országgyűlési képviselők, kormánytagok vagy éppen jegybankelnökök és egyéb állami vezetők esetében, akiknél felmerülhet, hogy pénzt fogadtak el kisebb-nagyobb szívességek fejében, és ez a pénzmozgás megjelenik a bankszámlájukon is.
Ez még akkor is kellemetlen, ha egyébként semmilyen törvénytelen juttatás nem történik, mert a pénzmosás elleni nemzetközi szabályok nagyon szigorúak. A kiemelt közszereplőket fokozott ellenőrzés alá vonják, már-már vegzálják őket a sok bürokratikus előírással, a jelentési kötelezettségekkel a vagyonelemeikről, a pénzük eredetéről, és a pénzmosás elleni hatóság ezekbe egytől egyig bele is nézhet. A kiemelt közszereplőknek tűrniük kell ezt, éppen azért, mert kiemelten sok közpénz sorsa múlik rajtuk.
Legalábbis eddig ez volt a szempont.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
