A Monetáris Tanács 25-50 bázispontos kamatemelésről dönthet
Kamatdöntő ülést tart a jegybank monetáris tanácsa hétfőn, az elemzők halvány többsége szerint negyed százalékponttal emelkedhet a jelenlegi 7,5 százalékos alapkamat, de a fél százalékpontos emelésnek is komoly esélye van.
A tanács legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén változatlanul 7,5 százalékon hagyta az alapkamatot, a testület négy tagja szavazott 25 bázispontos emelésre. A hétfői kamatdöntő ülés az első a forint árfolyamsávjának február 25-i eltörlése óta. Az alapkamat 2007 szeptembere óta nem változott.
A magyar elemzők körében napokban végzett felmérések azt mutatják, hogy az elemzők többsége 25 bázispontos emelésre számít, miközben egy alig kisebbségbe került tábor 50 bázispontos emelést tart valószínűnek. A devizakereskedők körében készített Reuters felmérés eredménye hasonló: a 25 bázispontos emelés csekély többségbe került az 50 bázispontra szavazók előtt.
A kamattartás és a 25 bázispontos kamatemelés között ingadozik viszont a londoni befektetési bankok elemzőinek véleménye, többségük változatlan kamatszintet prognosztizál, 50 bázispontos emelést csak a Goldman Sachs vár, ahol már hetek óta ennek szükségességét hangoztatják.
A monetáris politikáról az utóbbi napokban véleményt formáló tanácstagok közül Bihari Péter és Oblath György a kamatemelés szükségességét hangoztatta, míg Neményi Judit nemrégiben azt fogalmazta meg, hogy „az inflációs cél elérésére a 7,5 százalékos jegybanki kamat emelése nélkül is lenne esély. Simor András jegybankelnök ugyancsak a kamatemelést valószínűsítette.
A jelenlegi 256-258 körüli euró/forint árfolyam alig tér el a jegybank stábjának februárban közzétett 2008 átlagára vonatkozó 256 forintos árfolyam-prognózisától, amely szükséges ahhoz, hogy 2009 végére az infláció 3,2 százalékra süllyedjen a jelenlegi 6,9 százalékról.
Az infláció és az euró/forint árfolyam alakulása mellett a monetáris tanácsnak elemeznie kell az állampapír piaci fejleményeket is, amelyek az utóbbi időben aggodalomra adtak okot. Bár az utóbbi napokban visszatért a magyar állampapírok iránti kereslet, a hozamok szinte az égbe szálltak, hiszen a hároméves államkötvény csütörtöki aukcióján 9,28 százalékos átlaghozam alakult ki, szemben az előző aukción rögzített 8 százalékkal, noha, a papírokat 2,42-szorosan jegyezték túl az elsődleges forgalmazók.
A jegybanki kamatról szóló hétfői döntést befolyásolhatja a március 18-án tartott 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció is, ahol valamivel alacsonyabb, 8,63 százalékos átlaghozam alakult ki az előző aukció 8,78 százalékos átlaghozamával szemben.
Egyes elemzői vélemények szerint az 50 bázispontos kamatemelés a hosszabb futamidejű, az államadósság szempontjából nagyobb súlyú állampapírok hozamának csökkenésével járhat már a közeli hetekben, míg a 25 bázispontos kamatemelés lassabb hozamcsökkenést eredményezhet, azonos nemzetközi pénzpiaci helyzetet feltételezve.