Három éve alig halad a magyar haderőfejlesztés, mert a korábbi szerződések minden pénzt elvisznek
10 perc
2025.04.25. 04:30
2025.04.25. 08:37
A katonai beszerzések is megsínylik a gazdasági nehézségeket Magyarországon: 2022 óta tizedakkora arányban adott le megrendelést a kormány, mint az előző ciklusban a nemzetközi fegyverkereskedelmi mutatók alapján. Lenne még mit venni, de a pénz a korábbi szerződések teljesítésére megy. Arra azért jut energia, hogy a védelmi iparban kulcsszerepbe emelt N7 Holdingnál privatizációs előkészületekbe kezdjenek.
Miközben a kormányzat kommunikációs offenzívában van, és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter főszereplésével sorra készülnek a sikerjelentések a modern, ütőképes haderőről, látványosan megtorpantak a katonai beszerzések. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatbázisa és a HVG gyűjtése alapján az látszik, hogy ebben a ciklusban a korábbiaknál sokkal kevesebb megrendelést adott le a kormányzat új haditechnikai eszközökre.
A visszaesés a SIPRI által alkalmazott nemzetközi haditechnikai mutató (TIV – Trade Indicator Value) szerint a leginkább szembetűnő. Ez a mérőszám katonai képességük, becsült költségük és állapotuk alapján értékeli a haditechnikai eszközöket. Az elmúlt három év beszerzéseinek TIV-értéke még 10 százaléka sincs az ezt megelőző négyéves periódus megrendeléseinek – mutatja a HVG táblázata.
Az adatokból kiolvasható: az előző kormányzati ciklus minden egyes évében átlagosan nagyobb volumenben szereztek be új eszközöket, mint az ötödik Orbán-kormány teljes eddigi három éve alatt.
A visszaesés ténye annyiban nem újdonság, hogy a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért novemberi hackertámadás után már nyilvánosságra kerültek vásárlási stopra utaló dokumentumok. Míg az előző kormányzati ciklusban, még Benkő Tibor minisztersége idején letették a magyar haderőfejlesztés és védelmi ipar alapköveit, megkötötték a szerződéseket a legfontosabb eszközökre, addig a Szalay-Bobrovniczky-érában csupán két jelentősebb megállapodás született.