Béren kívüli juttatások: miből mennyit 2008-ban? - kalkulátorral

Cafeteria

Kattintson és számoljon: mennyi adót és járulékot takaríthat meg a béren kívüli juttatásokkal.

A feltételek minden munkavállaló esetén ugyanazok. A cafeteria rendszer elsősorban olyan juttatási elemeket tartalmaz, amelyek mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára adó- és járulékmentesek, vagy ha mégis adó- és járulékkötelesek akkor a bérnél kedvezőbb feltételekkel adóznak - az adott évre vonatkozó törvényi szabályozás szerint.

A költségszorzó fogalma is fontos, ha a béren kívüli juttatásokról beszélünk. Ez azt mutatja meg, hogy az egyes béren kívüli juttatások költségeit figyelembe véve, mennyi a nettó hozam és a teljes ráfordítás aránya. A költségszorzó és az adott juttatásra szánt összeg szorzata határozza meg azt az összeget, amely terheli a munkavállaló keretösszegét.

- az 1,00-es költségszorzó nem tartalmaz sem adó-, sem járulékterheket.
- a 2,017-es költségszorzó: a munkáltatót terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség.
- a 2,84-es költségszorzó: a munkavállalót, mind a munkáltatót adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.

Iskolakezdési támogatás
Szeptember elején talán ez a legaktuálisabb juttatási forma. Iskoláskorú, közoktatási intézményben tanuló gyermeket nevelő szülők kaphatják. Az adóév első napján érvényes havi minimálbér 30 százaléka évente egy alkalommal adható adómentesen – általában tanévkezdéskor kerül erre sor. 2008-ban legfeljebb 20 700 forint gyermekenként és szülőként. Eddig az értékhatárig 1-es költségszorzóval jár, az értékhatár feletti rész esetén azonban már 2,8404-es költségszorzóval kell számolni.

A teljes cafeteriáról szóló cikket olvassa el az Adózónán!