Mit termeltek Zuschlag & Tsai számlagyárában?

Zuschlag János. Amikor még a Fidesz államadósság-csekkjével volt elfoglalva © Túry Gergely

Az állami és önkormányzati pénzek – összességében mintegy 65 millió forint – részben a Fiatal Baloldal kasszájába, részben egyes személyek zsebébe vándoroltak. A nyomozóhatóság által is ismertetett módszer az volt, hogy az elnyert pályázati pénzeket olyan költségszámlák alapján vették fel, amely mögött nem volt valós teljesítés, s az egyesületek a vállalt kötelezettségnek soha nem tettek eleget.

A vádirat szerint a számlák nagy része hamis volt. Ezekhez a józsefvárosi piacon szerezték be a számlatömböket, a körbélyegzőket pedig Kiskunhalason gyártották le.  S hogy mely cégeknek a nevére történjen a számlagyártás, többek közt azon a balaton-felvidéki körúton dőlt el, amelyre Zuschlag János küldte el Lados Istvánt. Az utóbbi vallomása szerint panziókat és éttermeket kellett kinéznie. Az ottani fogyasztásairól számlát kért, aminek mintájára aztán elkészítették a többek között az Ifjúsági és Sportminisztérium, a szociális és munkaügyi tárca, illetve a Fővárosi Önkormányzat pályázataihoz benyújtandó számlákat. Ezeket többségében Lados István jegyezte társával, Őri Andrással, aki információink szerint leginkább a támogatások elnyeréséhez szükséges beszámolókat írta meg.

Lados „tanulmányútjának” egyik kiszemeltje egy sörház volt. A Zuschlagék által kibocsátott, 2003-ban kelt két számla szerint a vendéglátóhely a Biztos Pont Egyesület kilencven fős csoportjának az étkezését biztosította. Ennyien azonban – a cégvezető állítása szerint – nem fértek volna be egyszerre a vendéglátóhelyre. Ugyanígy a Jobb Jövőért – később Együtt a Harmadik Évezredért elnevezésű – Alapítványnak 2002 nyarán kiállított számla formai és tartalmi hibáktól hemzsegett. Egy badacsonytomaji panzió ugyanis csupán három szobás volt, tíz embernél többen nem tudtak egy este megaludni benne, a számla mégis százharminc vendégről szólt.

De túlzásba estek a fantáziadús nyomtatvány-kitöltők akkor is, amikor megjelölték a szintén vendéglátással foglalkozó Pigal Kft.-t, amelynek a könyvelésében – a vádhatóságnak megadott tájékoztatás szerint – nem is szerepeltek a Jobb Jövőért és a Hoppá nevére szóló dokumentumok. A cég vezetője, Farkas Győző a hvg.hu-nak elmondta, hogy amikor az ügyészségre behívták és számlákat mutattak neki, rögtön tudta, hogy hamis dokumentumokról van szó. „A bélyegzőn rossz helyen szerepelt a vállalkozásunk neve és az adószámunk.” Hozzátette: a formai okokon túl nem stimmelt az sem, hogy a számla szerint száz embert szállásoltak el, ugyanis összesen tizenegy szobájuk van, amelyekben nincs ennyi férőhely. Ráadásul a számla étkeztetésre is szólt, miközben az éttermük már régen nem működik.

A buzgó számlakészítők nem jártak utána annak sem, hogy az általuk kinézett budapesti utazási iroda csak külföldi utakat szervez, így botorul magyarországi utaztatást jelöltek meg szolgáltatásként a készpénzfizetési számlán, ami szintén nem egyezett a cég számlakibocsátási gyakorlatával. Ráadásul – mint az a nyomozás során kiderült – a dokumentumon az áfát is szerepeltették, holott az Európai Unión kívüli országokba irányuló utaztatási tevékenység  áfamentes volt. Többek közt az áfa mértéke is hibázott a Hotel Révfülöp Kft. által a Jobb Jövőért részére kiállított négy dokumentumon, ugyanis a cég szolgáltatását nem a megjelölt 25, hanem 15 százalékos áfa terheli, emellett a szálloda alkalmazottai csak gépi számlát állítottak ki, a legyártott számla viszont kézi volt.

Ezen túl azzal is rontottak el számlát a „kiállítók”, hogy egy cég esetében közúti áruszállítást jelöltek meg elvégzett tevékenységként – derült ki az ügyészségi eljárás révén –, amit az eredendően befektetési tanácsadásra alapult cég nem folytatott. Emellett szintén alaki eltérések – nem megfelelő számlaformátum, nem igazi bélyegző – miatt bukott ki, hogy az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítványnak, a XXI. Századi Kulturális Egyesületnek és a Biztos Pontnak szóló számlák hamisak. Akárcsak a Ravenna Bt. vagy a kunfehértói Sporttábor esetében, amelyek képviselői tagadták, hogy a számlákat ők bocsátották volna ki.

Nem figyeltek a hamisítók arra sem például, hogy a nyíregyházi HIB Kft. felszámolás alatt állt abban az időpontban (2001), amikor ott étkezett a Fiatal Városért Egyesület csoportja, épp ezért a cég felszámolóbiztosa – tudomásunk szerint – tagadta is , hogy ő állította volna ki a papírt.

A számlakibocsátók másik csoportját azok alkotják, akik tisztában voltak azzal, hogy fiktív számlát kell kiállítaniuk. Az Esély Budapestért Alapítvány a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták kérésére állított ki számlát az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány számára, mintegy négymillió forintért. A Collab Kft. vezetőjét – a vádirat szerint – az egyik vádlott, Györfi Ludovic vette rá a fiktív számla kiadására.

Szintén együttműködött Zuschlagékkal a jelenleg felszámolás alatt lévő Biogate Kft., amely 2003-ban a Jobb Jövőért Alapítványt, az Atlasz Egyesületet és a Vörösfenyő Egyesületet látta el durván ötmillió forint értékre kiállított számlákkal, amelyek mögött valós gazdasági tevékenység nem volt. Pénzmozgás sem, mert az elkészült számlákat utána lesztornózták, ám ezt a szervezetek már elfelejtették dokumentumaikban szerepeltetni.

A számlát kibocsátó cégek következő csoportjába azok tartoznak, amelyek köthetők a vádlottakhoz. Így az üzemanyag- és gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó, budapesti székhelyű, bár ott nem található Delta Trió Kft. ukrán ügyvezetőjének kézbesítési megbízottja Kubatov Iván volt. A cég több számlát is kiállított 2005 októberében, novemberében és decemberében számítástechnikai eszközök eladásáról, körülbelül 18 millió forint értékben. A nyomozás adatai szerint ezeket a számlákat a 2005. szeptember 14. óta felszámolás alatt álló kiskunhalasi Cash Investment Kft. vásárolta meg.

Ennek a cégnek volt az ügyvezetője egy román férfi, akinek szintén Kubatov Iván továbbította volna a céggel kapcsolatos iratokat 2002 és 2005 között. Úgy tudjuk, Kubatov a nyomozás során elismerte, hogy a kft. nevében számlát bocsátott ki az Atlasznak, a Hoppának és az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítványnak, s az ellenértéküket ő vette fel.

Kimondottan Kubatov Iván kérésére alapították román kőművesek a Fa-Bani Jos Faipari Kft.-t és a Jos-Investment Bt.-t. Ténylegesen azonban egyik cég sem működött, aminek a vádlott szerint az volt az oka, hogy nem kaptak munkát. A vállalkozásoknak mégis hasznát vette, mert vádlott-társa, a cégalapítások papírjait is készítő Szente Zsolt ügyvéd kérésére a cégek nevében számlákat állított ki a Zuschlaghoz kötődő egyesületeknek: az Atlasznak és az Y-Generációnak.

A Cash Investment, a Delta Trió, a Fa-Bani Jos, a Jos Investment és a Linaxtrade nevében összesen 15 számlát adott Kubatov a szervezeteknek, 14,2 millió forint értékben. Az ügyészség úgy vélte, a számlákon feltüntetett összegek 10 százaléka és az áfa ütötte Kubatov markát. A férfi még a Szi-Beri Bt.-t is felhasználta fiktív számlák kiállítására, ezeket a Biztos Pont pályázatához gyártották le.

Az Y-Generáció és a Szövetség a Modern Magyarországért 2006 januárjában pályázatot nyújtott be a szocialista párt közhasznú szervezetéhez, a Táncsics Mihály Alapítványhoz (TMA). Meg is nyertek 500-500 ezer forintot, ám az összegeket nem a pályázatban megjelölt célokra fordították. Hogy ez ne derüljön ki, a Works Team Kft.-től kapott öt fiktív számlát nyújtották be a TMA-nak. Ezeket a számlákat találták meg egyébként Kemecsei Árpádnak az oktatási tárcánál lévő irodájában tartott házkutatás során.

A tárgyaláson a vádlottak egy része, mint azt az ügyészségen is megtette, valószínűleg beszámol a számlagyártás menetéről. Érdekes leginkább az lehet, ha maga az elsőrendű vádlott, Zuschlag János úgy dönt, hogy mindenről fellebbenti a fátylat. Eddigi vallomása ugyanis nem túl részletes, és bár többször ígérte, hogy mindenre kiterjedően beszél, ezt még nem tette meg. Kérdés, hogy ez érdekében áll-e, netán a kár nagy részének, ötven millió forintnak a megtérítése fejében alkut kötöttek vele a szocialisták, s Zusi elviszi a balhét. Aki egyébként mára akár meg is sértődhetett, hiszen fogvatartása körülményeinek enyhítésére, azaz házi őrizetbe helyezésére irányuló kérelmei folyamatosan süket fülekre találtak. Miközben a sokkal nagyobb kárt okozó, és azt meg nem térítő gazdasági bűncselekmények elkövetői szabadon sétálhatnak, vagy legalább is saját otthonukban várhatják az ellenük folyó eljárás végét, neki erre nincs lehetősége.

Csikász Brigitta