Hogyhogy csak most inoghat meg a NER? Váratlan helyről érkezett a válasz

6 perc

2025.05.28. 09:41

2025.05.28. 10:14

Bombabiztosnak tűnő gazdaságok, hatalmas támogatottságú pártok, néha egész rendszerek zuhantak meg – nem egyszer bármilyen komoly előjel nélkül. Sokan kutatták már, miért, majd kiderült, hogy egy pénzpiaci elmélet tökéletesen leírja, mitől bukhatnak meg a legstabilabbnak látszó rendszerek is meglepő gyorsasággal.

Tudják, miben egyezik meg a 2007-es világválság, az 1929-es tőzsdekrach, a szovjet blokk összeomlása és talán az, ami a NER-rel most történik Magyarországon? Nagyon eltérő, egymással szinte összehasonlíthatatlan válságokról van itt szó, egy közös pontjuk mégis van: még kevéssel azelőtt is, hogy minden borult volna, megingathatatlanul erősnek látszott a pénzügyi vagy a politikai rendszer.

Ha nem is egyik pillanatról a másikra, de hónapok, néha hetek alatt következtek be olyan események, amelyeket korábban elképzelni sem nagyon lehetett, és amelyek fenekestül forgattak fel mindent.

Létezik erre egy közgazdasági törvény, amelyet nagyon gyakran idézhetnek a politikai, a céges és persze a tőzsdei és gazdasági válságok kutatói is. Rüdiger Dornbusch írta le:

A krízis sokkal lassabban érkezik meg, mint ahogy gondolnánk, és aztán sokkal gyorsabban történik meg, mint ahogy gondoltuk volna.

És valóban, legyen szó akár a gazdaságról, akár a politikáról, már sokszor csodálkozhattunk rá erre. Hányszor történt már meg, hogy egy gazdasági rendszer vagy épp egy országot irányító párt éveken át tökéletesen stabilnak tűnt, majd szinte egyik pillanatról a másikra bukott meg? Utólag már nagyon világosan látszik, mi okozta az 1929-es vagy a 2007-es világválságot, 1928-ban vagy 2006-ban mégsem figyelmeztettek arra tömegesen a szakértők, hogy közeledik a baj.