Nagyot zuhant a forint
A forint árfolyama egészen 272 forint/euróig zuhant a bankközi kereskedelemben, majd 267 forint alá korrigált pénteken reggel.
A dollárt 200 forint felett is jegyezték a nyitás után, majd 197 forintra korrigált.
A forint árfolyama egészen 272 forint/euróig zuhant a bankközi kereskedelemben, majd 267 forint alá korrigált pénteken reggel.
A dollárt 200 forint felett is jegyezték a nyitás után, majd 197 forintra korrigált.
Nem változott a forint árfolyama szerdán reggel a bankközi piacon.
Alig mozdult a forint, az eurót 240,50/60 forinton jegyezték szerdán délelőtt kilenc óra után a bankközi kereskedelemben, közel megegyező árfolyamon a kedd délutáni 240,20/35 forinttal.
Az eurót pénteken délelőtt negyed tízkor 240,20/30 forinton jegyezték a budapesti bankközi devizapiacon az előző nap délutáni 240,40/50 forint után.
Az Egyesült Államok nem válik autokráciává a következő négy évben, ám lehet belőle egy illiberális szuperhatalom, írja a Bloomberg. A Guardian sürgeti, hogy a Nyugat nyújtson baráti kezet Szíriának. Erdogan lehet a nagy szíriai felfordulás nyertese, jelenti ki a Times. A Die Presse szerint, ha a radikális iszlamista HTS nem osztja meg a hatalmat, akkor ismét polgárháborús állapotok alakulhatnak ki Szíriában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az otthoni vérnyomásmérést rosszul is el lehet végezni, és ennek következményei lehetnek.
Biztonságot kell nyújtani a Kaukázusnak Oroszországgal szemben, írja az Economist. „Mini-München” lehet az ukrajnai béketárgyalásból, jelenti ki a Politicóban Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója. Észak-Korea ukrajnai háborús részvétele olyan ár, amelyet az ország Moszkva barátságáért fizet, írja a The Guardian. A Financial Times igazságot követel az Aszad-féle bűncselekményeinek áldozatainak. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
A Deutsche Welle az Orbán Viktor szerint is megromlott lengyel-magyar viszonyról ír, a Bloomberg a magdeburgi merénylet hátterét elemzi, a Telegraph Trump ukrajnai béketerveinek kimenetelét latolgatja. A New York Times és a Wall Street Journal pedig arról ír, mi az, amit valóban megtehet, és mi az, amit nem a megválasztott amerikai elnök. Mekkora valójában Kína mozgástere? Trump valóban lerohanhatja Panamát? Amerikában is eljöhet az újságírók bebörtönzése?
Továbbra is központi téma Ausztria a nemzetközi sajtóban: a Financial Timestól a Süddeutsche Zeitungig többen is foglalkoznak azzal, hogy szélsőjobboldali kancellárja lehet az országnak. Európa védelme szempontjából alapvető, hogy Németország újra felfegyverkezzen, írja Gideon Rachman külpolitikai elemző. Kockázatot jelent, ha Meloni lesz Washington európai “összekötője”, írja a Boomberg. William Hague, egykori brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ma erősebb, mint valaha. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.