Szezonális hatások: javul a foglalkoztatási helyzet
2 perc
2009.07.30. 15:38
Elsősorban a turizmus, az építőipar és a mezőgazdaság késő tavasszal és nyáron támasztott fokozott munkaerő-kereslete, azaz szezonális hatás áll a foglalkoztatási adatok elmúlt hónapokban bekövetkezett javulása mögött- vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők.
Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. makroelemzője úgy vélte, a munkanélküliség elmúlt hónapokban mért stagnálása, enyhe csökkenése átmeneti, szezonális jelenség; a mutató ősszel várhatóan kétszámjegyűvé válik, és éves átlagban eléri majd a 10,5 százalékot. Ez átlagosan 440 ezer munkanélkülit és mintegy 3 millió 720 ezer foglalkoztatottat jelent - mondta. A munkaerő-piac tendenciái jelentős lemaradással követik a reálgazdaság rezdüléseit. Noha a fejlett piacokon már látszanak a fellendülés jelei, a munkapiac késői reakciója lassíthatja a kilábalás ütemét - tette hozzá. A CIB elemzője rámutatott: mivel Magyarországon igen korlátozott a fiskális politika mozgástere, így a munkahelymegőrző programok nagyságrendje is messze elmarad a nyugat-európaiakétól.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője arra számít, hogy ősszel a munkanélküliség újra növekedésnek indul, és az utolsó negyedévben eléri a 430 ezer főt (10,3 százalékot). Az eddig végrehajtott létszámleépítéseknél a legtöbb cég azzal kalkulált, hogy 2009 második felétől újra növekedésnek indul a világ- és így a magyar gazdaság is, ezért valamivel kevesebb embertől váltak meg, mint amennyit a termelés-visszaesés indokolt volna - magyarázta Kondrát Zsolt, aki szerint ezért - kedvezőtlen világgazdasági tendenciák esetén - az év második felében újabb elbocsátási hullám is elképzelhető Magyarországon. Ez a leépítési hullám felerősítheti az ősztől kedvezőtlen szezonális hatásokat - tette hozzá. Az elemző ugyanakkor arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi arányokhoz képest az állásukat elvesztők egyre nagyobb hányada válik valóban munkanélküli státuszúvá, ahelyett, hogy inaktívként könyvelnék el.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) júniusi gyorsjelentéséből kiderül, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a hónap végén 549,4 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 2,5 százalékos (14,4 ezer fős) csökkenést mutat. Az álláskeresők száma még májusban – nyolc havi növekedést követően – kezdett csökkenni, ez a tendencia folytatódott júniusban is.
A jelentés szerint az álláskeresők számának júniusi csökkenése annak köszönhető, hogy az előző hónaphoz képest jelentősen, 22,1 százalékkal mérséklődött az új regisztrációk száma. Emellett továbbra is jelentős a nyilvántartásból történő kiáramlás, ami a szezonális hatások mellett elsősorban a közcélú munkaalkalmak bővülésének tudható be.
Az ÁFSZ adataiból az is kiderül, hogy júniusban legnagyobb mértékben a férfi, valamint a szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresők száma csökkent. Ez megfelel a korábbi évek tapasztalatainak, hiszen a munkaerő-piacon nyáron jelentkező szezonális munkákban nagyobb arányban vesznek részt a férfiak, a közcélú munkák pedig elsősorban a szakképzettséggel nem rendelkezők számára jelentenek munkaalkalmat.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője arra számít, hogy ősszel a munkanélküliség újra növekedésnek indul, és az utolsó negyedévben eléri a 430 ezer főt (10,3 százalékot). Az eddig végrehajtott létszámleépítéseknél a legtöbb cég azzal kalkulált, hogy 2009 második felétől újra növekedésnek indul a világ- és így a magyar gazdaság is, ezért valamivel kevesebb embertől váltak meg, mint amennyit a termelés-visszaesés indokolt volna - magyarázta Kondrát Zsolt, aki szerint ezért - kedvezőtlen világgazdasági tendenciák esetén - az év második felében újabb elbocsátási hullám is elképzelhető Magyarországon. Ez a leépítési hullám felerősítheti az ősztől kedvezőtlen szezonális hatásokat - tette hozzá. Az elemző ugyanakkor arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi arányokhoz képest az állásukat elvesztők egyre nagyobb hányada válik valóban munkanélküli státuszúvá, ahelyett, hogy inaktívként könyvelnék el.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) júniusi gyorsjelentéséből kiderül, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a hónap végén 549,4 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 2,5 százalékos (14,4 ezer fős) csökkenést mutat. Az álláskeresők száma még májusban – nyolc havi növekedést követően – kezdett csökkenni, ez a tendencia folytatódott júniusban is.
A jelentés szerint az álláskeresők számának júniusi csökkenése annak köszönhető, hogy az előző hónaphoz képest jelentősen, 22,1 százalékkal mérséklődött az új regisztrációk száma. Emellett továbbra is jelentős a nyilvántartásból történő kiáramlás, ami a szezonális hatások mellett elsősorban a közcélú munkaalkalmak bővülésének tudható be.
Az ÁFSZ adataiból az is kiderül, hogy júniusban legnagyobb mértékben a férfi, valamint a szakképzettséggel nem rendelkező álláskeresők száma csökkent. Ez megfelel a korábbi évek tapasztalatainak, hiszen a munkaerő-piacon nyáron jelentkező szezonális munkákban nagyobb arányban vesznek részt a férfiak, a közcélú munkák pedig elsősorban a szakképzettséggel nem rendelkezők számára jelentenek munkaalkalmat.