Szavazati jog a kettős állampolgároknak?

A Fidesz-KDNP frakciószövetség már az első parlamenti napon beadja a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke - aki az újonnan megalakuló kormányban általános miniszterelnök-helyettesként a nemzetpolitikai kérdésekért is felel - a Hír TV Péntek 8 című műsorában erről szólva azt is elmondta, hogy az állampolgárság szabályozása mindenben megfelel majd az európai jognak. Megjegyezte: 1886 körül volt hasonló törvény a külhoni magyarokra vonatkozóan. 

Semjén elmondta, hogy a román példát követik majd, azaz egyéni kérelem alapján, gyorsított eljárással megadják az állampolgárságot annak, akinek "magyar identitása" van. Ilyen megítélés alá az eshet, aki valamilyen szinten tud magyarul, a történelmi Magyarországról származik vagy vélelmezhetően innen vándorolt el a történelem folyamán - mondta. Ha Románia kiterjeszthette az unión kívüli Moldáv Köztársaság polgáraira a román identitás alapján a román állampolgárságot, akkor Brüsszel se szólhat egy szót se, ha a felvidéki és erdélyi magyarság is megkapja az állampolgárságot - tette hozzá.

A KDNP elnöke ismét leszögezte: nincs "A" és "B" kategóriájú állampolgár, egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal. A szavazati jog kapcsán megfogalmazott felvetésekre reagálva feltette a kérdést: attól az embertől, aki elmegy Hollandiába néhány évre dolgozni, ott fizeti az adót, de Magyarországon van lakása, magyar állampolgár, el kell venni a szavazati jogát? 

Most az állampolgárságot adják meg, a szavazati jog nem ennek a törvénynek a témája, hanem a választójogi törvényé. Ehhez pedig mindenképpen hozzá kell majd nyúlni, meg kell oldani többek között az országon belüli kisebbségek szavazati jogának kérdését is - tette hozzá. Az állampolgárság azonban nem lehet megcsonkított állampolgárság. A szavazati jog feltétele most is az, hogy a választópolgárnak legyen egy Magyarországon bejelentett címe, ahol szavazhat - hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt. 

Martonyi: a nemzetpolitikát nem a külügy viszi

A külügyminiszteri poszt várományosa a köztévé Európa Magyarországon című műsorában azt mondta: a nemzetpolitika nem külpolitika, "a nemzetpolitika a nemzetstratégiának egy nagyon fontos eleme". Külpolitikai "lecsapódása" a szomszédpolitikával és a Közép-Európa-, illetve Európa-politikával összefüggésben van - jegyezte meg. 

Martonyi János kifejtette: a határon túli magyarokkal kapcsolatos alaptétel az, hogy az ott élő magyar közösségek maguk határozzák el, milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómiaformát tartanak a maguk szempontjából megfelelőnek. 

A mindenkori magyar kormánynak az a dolga - folytatta -, hogy ezeket a törekvéseket a lehető legnagyobb mértékben támogassa. "Nekünk azt kell meghallanunk, hogy mit mondanak a határon túli magyar közösségek" - vélekedett. 

Az egyeztetési fórumokra vonatkozó felvetésre Martonyi János közölte: a Magyar Állandó Értekezletet egy megújított formában újra létrehoznák, de hozzátette, hogy szerinte az egyik fórum nem zárja ki a másikat. 

A határon túli magyar pártok számával, illetve az egységgel kapcsolatban példaként említette Szlovákiát, és rámutatott: korábban volt három párt, azután egy, most pedig kettő van. "Ez nem jó, én sokkal jobban örülnék egy pártnak" - tette hozzá.