Egy olyan alapítványnak adná oda a kormány – az egyelőre félretett törvénytervezet szerint – a feketelistára felkerülő civilektől elvont egyszázalékos adófelajánlásokat, amelynek létrejötte és működésének első négy hónapja sem volt problémamentes. Ez utóbbi azért is aggasztó, mert kulcsszerepet játszik sok ezer beteg terápiájában.
A nagy nyilvánosság a közelmúltban ismerte meg a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért (BSL) nevét. Ez az az állami alapítású szervezet, amely a kormányzati tervek szerint haszonélvezője lehet a civileket, kiadókat, szerkesztőségeket fenyegető, átláthatóságinak nevezett törvénynek. Az egyelőre félretett fideszes javaslat szerint ugyanis már idén sem kaphatnák meg a nekik címzett szja-egyszázalékokat azok a szervezetek, amelyeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal ajánlása alapján feketelistára tesz a hatalom, az érintett összegeket inkább a BSL-hez irányítanák. Annak, hogy épp ez a szervezet lenne a kedvezményezett, politikai-kommunikációs okai is lehetnek: talán könnyebb elfogadtatni az önkényes támogatáselvételt, ha a pénzt egy olyan alapítványnak adják, amelynek betegek segítése a feladata. Árnyalja azonban a képet, hogy az alapítvány állami feladatot lát el, ráadásul az első négy hónapos működése alapján egyáltalán nem hatékonyan.
A BSL a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) egyik fontos tennivalóját vette át: dönt a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök iránti kérelmek egyedi, méltányossági elbírálásáról. Vannak ugyanis olyan medicinák, terápiák, eszközök, amelyek már elérhetők, de alkalmazásuk költségeit nem vagy még nem téríti meg az állam automatikusan, egyedi kérelem alapján viszont megteheti ezt.
Az új alapítványnak az indulása sem volt zökkenőmentes. Az eredeti tervek szerint a szervezetnek már az év elejétől működnie kellett volna, ám csak január 14-én jegyezték be, és egy hónappal később kezdte meg a munkát. De még ez sem azt jelentette, hogy rögtön nekiláttak volna feldolgozni az egyedi terápiákra és gyógyszerekre beérkezett kérelmeket.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
15–9-re nyertek a mieink.
