"Azért, mert nem lakunk a híd alatt, még jogunk van a tisztességes bérhez"
Süket fülekre találtak a politikusoknál, ezért kezdtek figyelmeztető akcióba az egészségbiztosítási pénztárral szerződött magánfogorvosok. Szószólójuk, Nagy Ákos szerint az igazságérzetük diktálta a lépést, a megbecsülés hiánya miatt. A fogorvos portrénkban azt is elárulja, milyen az, amikor neki kell beülnie egy kollégája székébe, páciensként.
HVG: Kéthetes „kollektív szabadságra” mentek az egészségbiztosítási pénztárral szerződött magánfogorvosok, hogy ily módon hívják fel az egészségpolitika figyelmét régóta rendezetlen helyzetükre. Most végre kipiheni magát?
Nagy Ákos: Nem is lenne rossz! Régen fordult elő, hogy két hétig egyfolytában pihenhettem. Mostanra olyan mértékig devalválódott a közellátásért járó finanszírozás, hogy nem nagyon engedhetjük meg magunknak a hosszabb távollétet. A „kollektív szabadság” persze nem is valódi pihenés, hiszen a sürgős eseteket fogadjuk, éppen ezért persze nem is igazi sztrájk. Az utóbbi napok egyébként sem a nyugalomról szóltak számomra, az akció főszervezőjeként állandóan beszélnem kell valakivel.
HVG: Már a gimnáziumban is lázadt? Rebellis alkat?
N. Á.: Egyáltalán nem tartom magam lázongónak, átlagos magaviseletű, jól teljesítő gyerek voltam. Nem is a politizálás vitt a „mozgalomba”, hanem a szakmai elvek képviselete. Régóta dolgozom az Országos Alapellátási Szövetségben, nemrég pedig megválasztottak a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának Zala megyei elnökének.