Kevesen voltak, de nagy ütést vittek be a kormánynak - Önkormányzati választás, 1990.

Fordulat az első fordulóban, a szavazók megbüntették a kormányzó MDF-et

Alaposan rácáfolt az előzetes közvélemény-kutatási eredményekre a vasárnapi helyhatósági választás. A szeptember közepi prognózisokban jelzett 52-53 százalékos részvételi arány helyett a polgárok alig 40 százaléka ment szavazni. Az eredmény alighanem negatív csúcsnak számít az idén Európában, hiszen májusban Olaszországban 86 százalékos, Nagy-Britanniában 56 százalékos, s meg a rendszerváltásba ugyancsak belefásulni látszó Lengyelországban is 42 százalékos (HVG, 1990. VI. 9.) volt a szavazók aktivitása a helyhatósági választásokon. A vasárnapi eredményt leginkább azonban az 1988-as francia adatokkal érdemes összevetni, ahol annak idején egy éven belül ugyancsak az ötödik alkalommal szólították urnához az önkormányzati választások alkalmával a szavazókat, ám a távolmaradók számaránya (50,8 százalék) ott sem volt olyan alacsony, mint a hét végén Magyarországon. 

A Magyar Közvélemény-kutató Intézet (MKI) egyébként nemcsak a választói aktivitást mérte fel tévesen, hanem a szavazáson tükröződő politikai tendenciákat is. A kormányzati pénzből finanszírozott MKI az MDF biztos fölényét jósolta, míg a második helyre a Fideszt, a harmadikra az SZDSZ-t várta. Ezzel szemben — a Gallup előrejelzését nagyjából igazolva — SZDSZ—MDF—Fidesz sorrend alakult ki az összesített szavazatok alapján, ami az ellenzék előretörését látszik jelezni, még ha a választások sok helyen érvénytelenek voltak, is.