Szmogriadó a nappaliban – vajon egészséges otthon a levegő?

Ablaknyitás

Vannak olyan szerencsések (jellemzően a közelmúltban épült házakban élők), akik nem kényszerülnek az ablakok nyitogatására, mivel szellőztetőrendszer működik otthonukban, jó esetben hővisszanyerő funkcióval. Mindenki más az ablakon keresztül igyekszik a szobák rossz levegőjétől megszabadulni, és helyére friss levegőt engedni. Akik rossz minőségű nyílászárókkal rendelkeznek, ehhez még ki sem kell nyitniuk az ablakot, maximum napi 1-2 alkalommal. Hiszen a rossz minőségű ablak tömítetlenségén keresztül a lakás rossz levegője – és vele együtt az értékes fűtési energia is – folyamatosan, ablaknyitás nélkül is távozik a lakásból.

Friss (?) levegő, pára és penész: mi lehet az ideális megoldás?

A lakáson kívüli levegőt számos szennyező tényező rontja, ennek fő forrásai a fűtőberendezések szabálytalan használata, illetve a közlekedés. Ablaknyitással ezek a szennyezők pedig pillanatok alatt a lakásba jutnak.

A szállópor részecskéket méretük szerint három kategóriába soroljuk:

• PM1: az egészségre leginkább ártalmas, ultrafinom szemcsék, méretük kisebb mint 1 µm
• PM2,5: 0.3 µm és 2,5 µm közötti részecskék (pollenek, penészspórák stb.)
• PM10: szállópor, a szmogriadó elrendelése ennek koncentrációjához kötött, a részecskék mérete legalább 10 µm

A lakásban a levegő elromlik, hiszen a bent lakók légzésük során nemcsak szén-dioxidot, hanem párát is bocsájtanak ki, de a lakás mindennapos használatából adódóan is jelentős mennyiségű pára termelődik: ez egy négy fős család esetén 12-18 litert jelent. Új építésű lakások esetén a VOC-gázok koncentrációja is magas. A friss levegőt a CO₂ szinttel jellemezzük, a határérték szabványtól függően 1500 ppm körül húzódik. Egy rosszul szellőző (jól záródó ablakokkal rendelkező) hálószobában reggel a CO₂ szint ennek többszöröse. Az eredmény? Rossz minőségű alvás, hosszú távon az immunrendszer romlása. Mivel életünk nagy részét zárt terekben töltjük, nem csak a hálószoba szellőzése lényeges. Munkahelyünkön, otthoni környezetben a friss levegő elengedhetetlen a jó közérzet, a koncentrálóképesség, és az egészségünk megóvása érdekében. Sajnos ezeknek a belső tereknek a szellőzése gyakran elégtelen, gyakran a fűtési (és a hűtési) energia megóvásának érdekében. Egyszerűbben fogalmazva: nem szellőztetünk eleget, mert kimegy a meleg (nyáron a hideg). A kérdés: meleg legyen és büdös, vagy friss levegő legyen és hideg? Válasz az ablak nyitogatásával nem adható. Erre a dilemmára ad megoldást a hővisszanyerős szellőztető: friss levegő ablaknyitás és energiapazarlás nélkül.

Sokak életét keseríti meg a penész, ami nem csak esztétikai probléma, hanem súlyos egészségügyi veszélyeket is hordozhat. Eltekintve a vizesedő falak és az épületszerkezet problémáitól, a fő ok az elégtelen szellőzés. A lakásban keletkező pára felhalmozódik, és kicsapódik a hideg falfelületen. A megoldás a gyakori szellőztetés lenne. Igen ám, de a lakó nem szellőztet eleget, mert akkor fázik, huzat van, kimegy a meleg, behallatszik a kutyaugatás, az utca zaja, bejön a lakásba a por, besurran a betörő és még sorolhatnánk az okokat. De akkor mi lehet a valóban hatásos megoldás?

Hővisszanyerős szellőztető rendszer

Habár elsőre bonyolultnak tűnhet, valójában egy nagyon egyszerű folyamatról van szó. A 15-20 éve vagy még korábban épült házakban, ha egy ablakot rendesen bezártak, akkor is bejutott némi levegő a réseken, hiszen szigetelésük korántsem volt olyan tökéletes, mint az új építésű házakba telepített nyílászáróknak. Tehát ugyan kiszökött a fűtött lakásból a meleg, fáradt, párás levegő, viszont valamennyi friss be is jött helyette, így kevesebb volt az esély arra, hogy például penész keletkezzen a lakásban. Azonban egy lakást szellőztetni sem olyan egyszerű már, mint akár néhány évvel ezelőtt volt. Melegben a klíma, hidegben a fűtés miatt nem lehet hosszabban nyitva hagyni az ablakokat.

De ha a családban allergiás beteg van, akkor ez a módszer szintén nem lehet opció, mint ahogy akkor sem, ha városban lakunk, ahol jóval magasabb a légszennyezettség mértéke. Viszont olyan térben sem jó élni, ahol elfáradt a levegő, nincs elég oxigén, hiszen hamarabb leszünk fáradtak, fejfájósak, de a légúti megbetegedések is könnyebben kialakulhatnak. Lehetne ez a közel nulla energiaigényű házak gordiuszi csomója, de született erre megoldás: a hővisszanyerős szellőzés. Ez egy légcsatorna rendszerrel a nap 24 órájában folyamatosan szűri és keringeti a levegőt a házban, ami azt jelenti, hogy ablaknyitás nélkül, a benti fáradt levegő kimegy, a kinti friss levegő pedig megszűrve bejön a lakásba. Ilyen rendszer nélkül a közel nulla rendelet ugyan papíron teljesíthető, de a lakás az elhasznált, páráslevegő miatt egészségtelen.

Képzeljük el, hogy a több tízmillió forintért felépült új családi házunkba beköltözünk, és pár nap után csalódottan vesszük tudomásul, hogy kellemetlen az ottlét, mert a levegő gyorsan elhasználódik, és állandóan ablakot kellene nyitni. Sok olyan esettel találkozunk, amikor a szinte új épület tulajdonosa keres utólagos szellőzési megoldást. Persze utólag is lehet segíteni, de ez több pénzbe és kényelmetlenségbe kerül az ügyfélnek, mintha az építkezés folyamán építtette volna be a rendszert.

Természetesen szellőztető rendszer alkalmazásával a kintről érkező szennyező anyagok is szűrhetők. A legújabb szűrő szabvány (ISO 16890) az előbb felsoroltak szerint osztályozza, illetve megadja, hogy adott méretű részecskéket adott szűrő milyen százalékban szűr ki. Jó példa erre a Zehnder PM1>65% szűrője, amely a PM1 részecskék 65%-át, az ennél nagyobb részecskéket pedig 100%-ban kiszűri.

Az oldalon megjelent tartalom az Energetika 2020 Kft. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. Előállításában a HVG hetilap és a hvg.hu nem vett részt.