A Facebook gigabírságától a klímamozgalomig - 2019 külföldi krónikája / 3.

HVG

8 perc

2019.12.30. 13:00

Ez történt a világban 2019-ben: a közéleti események kronológiáját négy részben olvashatja a hvg360-on. Ez a harmadik.

Július 7.

  • Ciprasz megbukott

Négy év után visszatért a hatalomba, és mindjárt abszolút többséget szerzett a választáson a görög adósságválságért felelős régi elit egyik pártja, a konzervatív Új Demokrácia, élén a politikusdinasztiák egyikének legújabb képviselőjével, Kiriakosz Micotakisszal. Bár az európai baloldal ikonikus alakja, Alexisz Ciprasz, a Sziriza elnöke megbukott, megtörte a kétpárti elit, a konzervatívok és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) évtizedeken átívelő hatalmi vetésforgóját, és az utóbbiak helyét betöltve az ellenzék vezető ereje lett.

Telihold Apollón templomának romjainál

Régi és új

AFP

Ciprasz, aki a radikalizmusából sokat visszavett, az EU-val nagy nehezen kiegyezve levezényelte a harmadik mentőcsomagot, így kormányzása alatt Görögország visszatérhetett a nemzetközi pénzpiacokra. Az 51 éves Micotakisz a gazdaság élénkítésére adócsökkentéseket, szerkezeti reformokat jelentett be, a privatizáció felgyorsítását ígérte, és különösen a görög szigeteken elviselhetetlen menekültkérdés kezelésére felszólította az EU-t, hozzon szankciókat azokkal a tagországokkal szemben, amelyek nem hajlandók a probléma megoldásából kivenni a részüket.

Július 7.

  • Az USA a női foci világbajnoka

Az amerikai női labdarúgó-válogatott a negyedik világbajnoki címét szerezte meg, amikor a franciaországi torna döntőjében 2:0-ra megverte Hollandiát. A győztesek odahaza és nemzetközi szinten is vitát robbantottak ki arról, miért keresnek a sportolónők kevesebbet, mint a férfiak. Az USA női válogatottja a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségtől (FIFA) 4 millió dollárt kapott a diadalért, míg a 2018-as férfivébét megnyerő franciák 38 milliót. A Franciaországban szerepelt 24 női csapat összesített pénzdíja 30 millió dollár volt, s Gianni Infantino FIFA-elnök javasolta, hogy a következő, 2023-as torna 32 résztvevője között ennek a dupláját osszák szét.

Megan Rapinoe a trófeával

Különbség

AFP

A jövedelmi szakadék a kosárlabdában és a golfban is jellemző, s bár a teniszben a négy Grand Slam-verseny azonos pénzdíjat fizet a nőknek és a férfiaknak, a szponzori pénzek szétszakítják a mezőnyt. Az év legjobb labdarúgójának járó Aranylabdát a szavazatok alapján a nők között az amerikai Megan Rapinoe kapta, a férfiaknál pedig új rekordot felállítva, és a portugál Cristiano Ronaldót megelőzve, hatodszor az argentin Lionel Messi. A Forma–1 autóverseny-sorozatban a brit Lewis Hamilton, a Mercedes pilótájaként, a hatodik világbajnoki címét szerezte. Ezzel már csak egy hiányzik ahhoz, hogy beállítsa a 2013-as síbalesete óta a világtól elzárva ápolt német Michael Schumacher rekordját. Az év negatív szenzációja, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) december 9-én a laboratóriumi eredmények manipulálása miatt négy évre minden világversenytől – köztük a következő nyári és téli olimpiától – eltiltotta Oroszországot.

Július 24.

  • Óriásbírság a Facebooknak

Ötmilliárd dolláros büntetést szabott ki a Facebookra az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC), mert a közösségi oldal üzemeltetői nem tartották be azon 2012-es ígéretüket, miszerint a felhasználók adatait nem osztják meg másokkal az érintettek beleegyezése nélkül. Az FTC arra is utasította a Facebookot, hogy a vállalat struktúrájának átalakításával tegye elszámoltathatóvá az adatkezelési gyakorlatát.

Mark Zuckerberg a szenátusi meghallgatásán

Reflektorfény

AFP

Miközben a kormányok egyre nagyobb nyomást helyeznek a technológiai cégekre, hogy azok szabályosan bánjanak a személyes adatokkal, és tegyenek lépéseket az álhírek terjedése ellen, sorra születnek a vállalatok kereskedelmi gyakorlata miatt kiszabott büntetések is. Az EU márciusban másfél milliárd eurós büntetéssel sújtotta a Google-t, amely korlátozni próbálta a vetélytárs keresési motorok megjelenítését a vele üzleti kapcsolatban álló cégek internetes oldalain. Brüsszel eddig 8,2 milliárd eurónyi büntetést szabott ki az amerikai óriásra, amelynek két alapítója, Sergey Brin és Larry Page december 4-én visszavonult cégbirodalmuk irányításától. Ezzel az indiai születésű Sundar Pichai a Google vezérigazgatói posztja mellé megkapta a keresőjéről ismert cég fölé épített Alphabet holdingét is.

Augusztus 10.

  • Jeffrey Epstein öngyilkos lett

Manhattani cellájában felakasztotta magát a 66 éves Jeffrey Ep­­stein üzletember, akit egy hónappal korábban tartóztattak le kiskorúak prostitúcióra kényszerítése miatt. A fogoly ellenőrzését nyolc órán keresztül elmulasztó, s ezt leplezendő hamis bizonyítékokat gyártó két börtönőr ellen vádat emeltek. A halottkém öngyilkosságnak minősítette az esetet, de ezzel nem állította le az összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint Epsteint eltették láb alól azok, akik attól tartottak, lelepleződnek.

Jeffrey Epstein ellen tiltakozók New Yorkban

Botrányos

AFP

A magát milliárdosnak beállító, több luxusingatlannal és egy karibi magánszigettel is rendelkező üzletember 2008-ban különös vádalkuval és enyhe börtönbüntetéssel megúszta, hogy kiskorú lányokat tett szexrabszolgává s adott át másoknak. Az ügyére tavaly a Miami Herald napilap oknyomozó újságírója hívta fel újra a figyelmet, és több áldozatát meg is szólaltatta. Nemzetközi botrány lett, mert a pedofil Epstein számos befolyásos személlyel barátkozott, de mindegyikük tagadta, hogy részesültek volna az általa toborzott és betanított lányok szexuális szolgáltatásaiból. András yorki herceg a BBC-nek adott novemberi interjújában katasztrofális módon próbálta cáfolni, hogy lefeküdt volna az egyik, jogilag fiatalkorú lánnyal. A monarchiának okozott kárt mérsékelni akaró II. Erzsébet brit uralkodó erre reagálva visszavonta a közszerepléstől középső, kedvenc fiát.

Augusztus 28.

  • Új olasz kormány Salvini nélkül

Ismét Giuseppe Conte vezetésével alakulhatott kormány Rómában, miután koalíciós megállapodást kötött a populista baloldali Ötcsillagos Mozgalom (M5S) és a klasszikus baloldali Demokratikus Párt (PD). Előzőleg megbukott az ötcsillagosok és a szélsőjobboldali Liga furcsa koalíciója. Bár a szakítás régóta érett, a nyáron mégis váratlanul vitte kenyértörésre a dolgot Matteo Salvini kormányfőhelyettes és belügyminiszter, egyben a Liga vezetője. Új választás kiírásában és a népszerűségi mutatói alapján annak megnyerésében bízott, de elszámította magát.

Villám Rómában

Mennydörgés

AFP

Az új kormány enyhített a menekültpolitikán, és először engedte egy civil szervezet menekülthajójának a kikötését azóta, hogy Salvini tavaly meggátolta azok dokkolását. Matteo Renzi volt olasz kormányfő kilépett a PD-ből, és Élő Olaszország (Italia Viva) névvel új pártot alapított. A liberális centrumpárt az indulásakor 5 százalékon állt a felmérések szerint, de Renzi parlamenti súlya – a hívei révén – jóval nagyobb. Az új párt támogatja Conte második kormányát.

Szeptember 1.

  • Jobbratolódó német tartományok

Átalakult a lakosság politikai preferenciáinak térképe abban a két keletnémet tartományban, ahol parlamenti választásokat tartottak. Szászországban és Brandenburgban is jelentősen előretört a szélsőjobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD). A párt, elsősorban a kereszténydemokrata CDU-tól és a szociáldemokratáktól (SPD), valamint az egykori NDK-ban korábban sikeres Baloldal párttól elhódított szavazatokkal Brandenburgban 23,7, Szászországban pedig 27,5 százalékkal a második helyen végzett. Ráadásul október végén Türingiában is a második legerősebb párt lett, ott 23,4 százalékkal megduplázta az öt évvel ezelőtti eredményét. A jobbratolódás még nem mutatkozott meg a végrehajtó hatalomban, mindhárom tartományi kormány élén maradt a korábbi miniszterelnök.

Az AfD ellen menetelnek Braun­schweigben

Fellépés

AFP

Az országos politikában a CDU élére 2018 végén megválasztott Annegret Kramp-Karrenbauer úgy próbált előremenekülni a néhány balul sikerült megszólalása nyomán kialakult népszerűségvesztésből, hogy belépett Angela Merkel kormányába, s átvette az Európai Bizottság elnökévé lett Ursula von der Leyentől a védelmi tárca vezetését. Az SPD az év nagy részét önmagával foglalkozva töltötte. Júniusban lemondott Andrea Nahles alig egy éve megválasztott elnök, helyére pedig pályázatot írtak ki úgy, hogy az új vezetés egy férfiból és egy nőből álljon. A befutó az országos politikában addig kevéssé ismert Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans kettőse lett. Ők a kezdeti harcias nyilatkozatok után a decemberi pártkongresszuson már nem akartak kilépni a nagykoalícióból, így megnőtt Merkel esélye, hogy kitöltse teljes hivatali idejét a 2021 őszén esedékes választásokig. Novemberben, a berlini fal leomlásának 30. évfordulójára emlékezve az események méltatása mellett sok szó esett a két ország újraegyesítésének negatív hatásairól, miután a kormány számára készült évfordulós jelentés szerint az egykori keletnémetek valamivel több mint fele még mindig másod­osztályú állampolgárnak érzi magát.

Szeptember 23.

  • Fenyegető klímaváltozás

A világ vezető politikusai elárulják a következő nemzedékeket, mert nem tesznek eleget a fenyegető globális felmelegedés elhárításáért – ez volt a fő üzenete annak a beszédnek, amelyet a pénteki iskolai klímasztrájkmozgalom elindítója, Greta Thunberg tartott az ENSZ Közgyűlésében. A 16 éves svéd diáklány felhívására az év során több millió társa, s az őket támogató felnőttek vonultak az utcákra hatékonyabb intézkedéseket követelve, de megjelent a radikális eszközöket is használó másik mozgalom, az Extinction Rebellion is.

Greta Thunberg a Fehér Ház közelében

Mozgalom

AFP

A decemberben Madridban rendezett ENSZ-klímacsúcson egyetértés mutatkozott arról, hogy a 2 Celsius-foknál nagyobb felmelegedés megakadályozásához nem elégségesek a 2015-ben Párizsban vállalt kötelezettségek. Közben szaporodnak az aggasztó jelek: Ausztráliában sosem látott kiterjedésű bozóttüzek pusztítanak, Brazíliában hatalmas területen ég az Amazonas menti esőerdő. Az idei július volt az eddigi legforróbb hónap a Földön, s ez az évtized lesz a legmelegebb azóta, hogy a meteorológusok pontos adatokat gyűjtenek bolygónk hőmérsékletéről.

Szeptember 25.

  • Pekingi szuperreptér

Ünnepélyesen megnyitották Pekingben a világ legnagyobb terminálépületével kialakított repülőteret, amely kevesebb mint öt év alatt, nevezetes időpontra, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának október 1-jei 70. évfordulójára készült el. A tengeri csillagra emlékeztető, Daxing nevű légikikötőt a 2016-ban elhunyt Zaha Hadid tervezte. A terminál egymillió négyzetméteres, és 2025-re évi 72 millió utast képes majd fogadni. Az új repülőtérnek 2040-re a jelenleginek duplája, nyolc kifutópályája lehet, az utasok száma pedig évi százmillióra nőhet. A Daxing egyike azoknak a megaprojekteknek, amelyek révén Kína kétévente használ fel annyi betont, mint az USA az egész XX. században.

A pekingi Daxing nemzetközi repülőtér

Óriás

AFP

Az óriási infrastrukturális beruházások adják a stabilitást a kínai gazdaságnak, amelynek növekedése az idén 6 százalék közelébe lassulhat. Ez még mindig irigylésre méltó mások számára, de elmarad a korábbi két számjegyű ütemtől. Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő, illetve a Kínai Kommunista Párt hatalmának legitimációját a GDP és a jólét folyamatos bővülése adja. A társadalmi békét autokratikus eszközökkel is védi Peking, ilyen a helyi szinten tesztelt, a jó viselkedést jutalmazó, a rosszat büntető társadalmi pontrendszer vagy a precízen kiépített köztéri kamerahálózaton figyelő Nagy Testvér. A birodalom határvidékén a kemény kéz dominál, Tibetben a vallást szorítják vissza, Hszincsiangban pedig átnevelőtáborokba küldik a többségi muszlimokat.