Tékozló ország

Üres bőrtokokat állítottak ki az Esterházyak ősi várában, az ausztriai Fraknón. A különös kiállítás nem hatásvadász kortárs művészeti projekt, az Esterházy Alapítvány célja felhívni a figyelmet arra, hogy a több száz évig gyűjtött, és e falak között, ezekben a míves tokokban őrzött felbecsülhetetlen értékű ötvösmunkák jogtalanul kerültek a magyar állam birtokába. A magyar kormány eközben minden eszközt bevet, hogy késleltesse a kincsekért indult per végeredményét (lásd Hajlékony jogszabályok című írásunkat).

A tokokba passzoló kincsek alig ötven kilométerre, a fertődi Esterházy-kastélyban vannak, szigorúan elzárva a látogatók elől, még a pontos helyét sem árulják el a kérdezősködőknek. Az úgy tűnik, sürgős és fontos volt a terv kiagyalóinak, hogy minden szakmai tiltakozás ellenére Fertődre szállítsák az Iparművészeti Múzeumból az Esterházy-kincseket, meg sem várva, amíg a kiállítóhely elkészül. Máig hiányzik ugyanis a leendő bemutatóhely, a kastély nyugati szárnyának felújítása, amit 2016-ban két NER-közeli cég, a West Hungária Bau Kft. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. kezdett el. Ottjártunkkor azzal szembesültünk, hogy a korábban már befejezettnek tűnt épület tetőzetét ismét megbontották. A kastély működtetője, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont nem adott választ egyetlen, hozzá intézett kérdésünkre sem, a helyiek viszont szomorúan elmesélték, hogy úgy tudják, nem megfelelő elemeket építettek be a tetőzet felújításakor, amiket nem bírtak el a barokk falak, ezért kellett visszabontani.

Időközben elkezdődött a kastély teremsorának a felújítása is, aminek következtében a nyári szezonra érkező turisták előtt pironkodva vallják be a jegypénztárban, hogy a díszterem, a lakk-kabinet, a kápolna és egy régebbi kiállítás kivételével nem sok mindent kap a látogató a kétezer forintos belépőjegyért. De nem is tülekednek érte. Hiába készült el a jószágkormányzóság egykori épülete, funkciót láthatóan nem igazán találtak neki. Bár az Eszterháza Központ tulajdonosi jogai tavaly nyáron átkerültek a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, ez nem javított a működésén. Jelenleg nincs a kastély területén egyetlen kávézó sem, és az egyik munkatárs szerint a felújítás miatt nem tudják kiadni a rendelkezésükre álló szobákat.

Bár évente sokáig 200 milliót költött az állam a kastélyban tartandó koncertekre, Fertőd finoman szólva sem vált (barokk) zenei központtá. Több belső forrásból úgy értesültünk, hogy a koncertek jó részére teljes áron általában csak a jegyek töredékét tudták eladni, és a helyiekből ingyenjegyekkel toborzott „vattával” sikerül úgy-ahogy megtölteni a díszes termeket. A honlap szerint tavasszal három hónap alatt csupán négy zenei eseményt tartanak, a nyári koncerteket pedig máig nem hirdették meg.

Nem csoda, hogy a kastély ilyen gyengén muzsikál, hiszen a menedzsmentjét, úgy tűnik, pártalapon állították össze. Az ügyvezető igazgató Egresitsné Firtl Katalin lett, akinek az apja a KDNP-s parlamenti képviselő volt, és a családjának juttatott trafikokról vált híressé. A marketingigazgató pedig Tóth Éva, a soproni közgyűlés fideszes tagja. Bekerült a barokk kastélyok világában kevés tapasztalatot gyűjtött jogász, Papp György Bálint, aki korábban a Honvédelmi Minisztérium Protokoll, Rekreációs és Kulturális Főigazgatóságának volt a vezetője. Kiszorították viszont a szakértő Bardi Terézia művészettörténészt. Pedig jól jönne a hozzáértés, mert az Eszterháza Központnak kell üzemeltetnie egyebek mellett a Sopronbánfalvi Kolostor Hotelt is. A veszteséges szállodát a kormány Kovács Gábor vállalkozótól vette meg, aki sikerrel evezett át a szocialistáktól a NER táborába. Bizonyára köze van a szállodának is ahhoz, hogy az Eszterháza Központ 2017-ben – utolsó elérhető mérlegében – tetemes, 800 milliós veszteséget halmozott fel, holott korábban „csak” évi 10-20 milliós mínusszal működött. A tervezett nagyszabású kiállításokból, kutató- és zenei központból semmi sem lett, csak félig üresen álló kastély. Elvesztette budapesti, Úri utcai központját, a Majláth-palotát is, ahová a miniszterelnöki kabinetiroda tanácsadói hurcolkodtak be. Pedig ha tényleg kulturális központként akarták volna működtetni, elengedhetetlen lett volna egy fővárosi bázis.

A határ túloldalán az Esterházy Alapítvány évtizedek óta folyamatosan építi a brandjét, így a fraknói várban és a kismartoni kastélyban lévő állandó és időszaki kiállítások, koncertek sikerrel csábítják oda a bécsi közönséget is, ahogy a szentmargitbányai kőfejtőben tartott szabadtéri opera-előadások. Nemzetközi programokba is bekapcsolódnak, a  Fraknón őrzött műkincseket – például az ezüstbútorokat – pedig nemsokára a New York-i Metropolitan Museum of Artban állítják ki.

HAMVAY PÉTER