Lesz képük hozzá

Lassan őrölnek a Filmalap önállóságát daráló malmok, de a legutóbbi filmszakmai döntésből úgy tűnik, hogy a Havas Ágnes vezette grémium közel sem tud olyan hatékonyan ellenállni a kormányközeli lobbiknak, mint Andy Vajna tette. Pedig amikor a producer halála után új tagok kerültek a filmekről döntő ötfős grémiumba, úgy tűnt, sikerül megőrizni a függetlenségüket, hiszen Divinyi Réka forgatókönyvíró és Fekete Ibolya rendező nem politikai kinevezett volt. Bár beáldozták a Hunyadi-film forgatókönyve miatt támadott Hegedűs Bálintot, nem következett be a sokak által várt, mások által félt kultúrharcos fordulat, ami nem egyszerűen történelmi filmeket követelt, hanem olyanokat, amik alkalmasak a nemzeti büszkeség felkeltésére.

Most azonban úgy tűnik, kezdik beadni a derekukat, hiszen legutóbb forgatókönyv-fejlesztésre kizárólag történelmi filmek kaptak támogatást. Ami önmagában nem is lenne baj, az viszont a politikai befolyásolást jelzi, hogy nem épp a sikeres filmjeiről híres Vidnyánszky Attila is lehetőséget kaphat megvalósítani régi álmát, egy nagyszabású Rákóczi-filmet. A Pro Libertate című alkotás teljes alkotógárdája NER-kompatibilis: forgatókönyvét a Magyar Nemzet rovatvezetője, a kultúrharc harsonáját fújó Orbán János Dénes írja, aki a miniszter jóvoltából a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szépirodalmi kollégiumának is tagja, s az állami pénzekkel alaposan kitömött Előretolt Helyőrség Irodalmi Akadémia vezetője. Lajos Tamás producer a HVG-nek elmondta, a száműzött Rákócziról szóló, de a szabadságharc legfontosabb pillanatait is felvillantó nagy, kosztümös film tervével Vidnyánszky Attila kereste meg. A producer is megerősítette, hogy a legutóbbi időben elmozdult a Filmalap támogatási politikája a „nagyobb közönségigényt kielégítő romantikus és történelmi filmek felé”. Utóbbira példa lehet a szintén hozzá kötődő, Verne Gyula a Holdon című film, amely 350 millió forintot kapott.

Az alap döntése értelmében a magyar filmgyártás olyan alkotói is lehetőséghez juthatnak, mint Gát György – akinek a Lindát, az Angyalbőrbent-t és a Família Kft.-t köszönhetjük. Legutóbbi munkája a Vuk című rajzfilmnek a horribilis összegből készült, kevésbé sikeres „folytatása”, a Kis Vuk, amit egyéb botrányok is kísértek; az eredeti film alkotója, Dargay Attila nem is járult hozzá saját karaktereinek felhasználásához. Gát György most Kinizsiről – ahogy ő fogalmazott a HVG-nek –, „a magyar szuperhősről” szóló filmforgatókönyvre kapott pénzt. A tervezett költségekről csak annyit mondott, hogy „az animációs film drága műfaj, bizonyára milliárd fölött lesz”. A harmadik forgatókönyv-támogatás nyertese a Filmfabriq Kft., amely Zotmundról – más néven Búvár Kundról – készít filmet. Ez – mint Osváth Gábor producertől megtudtuk – animációs alkotásként idézi fel I. András királynak a betörő németek hajóit elsüllyesztő katonája életét és hőstettét.

A Focusfox Kft.-nek az utóbbi hónapokban öt filmterve kapott forgatókönyv vagy gyártás előkészítésére támogatást. Ez bizonyára független attól, hogy a társaság egyik tagja, a hangmérnökből lett producer, Tőzsér Attila lányának Vajna volt a keresztapja. Tőzsér korábban számos kiváló filmet jegyzett, amik közé a kritikusok szerint nem tartozik a Kálomista Gáborral együtt elkövetett Pappa Pia. Kálomista is kapott 45 millió forintot – a szokásos összeg négyszeresét – az Édes mostoha című film gyártásának előkészítésére. Mint a HVG-nek elmondta, nem a harmincas évek hasoncímű filmjének a remake-jét csinálja meg, hanem Lakner Adolf romantikus regényének új feldolgozására készül.

Az új idők új szeleinek megfelelve korábban meghirdetett Történelmi játékfilmterv program tizennégy elfogadott terve jelenleg a forgatókönyv-fejlesztési fázisban van. Úgy tudjuk, Ferenczy Gábor producer nem mondott le a kormánypárti sajtó által vehemensen támadott Hunyadi-film-tervéről. A projektből távozó Szász János helyett Sopsits Árpádot kérte fel a film rendezésére – Sopsits megerősítette lapunk értesülését. A Filmalaptól azonban másfél hónap óta nincs végleges válasz. A leghevesebben támadta a filmtervet annak idején Bán Mór, akinek Hunyadi-könyvéből, úgy tudjuk, televíziós sorozat készül majd, csakhogy fél éve nem jön létre a finanszírozó szervezet. A Televíziós Film Mecenatúra és Filmkollégium létrehozásáról azért született törvény már tavaly decemberben, mert Vajna nem akarta vállalni a kurzusfilmeket, ezért jó ötletnek tűnt az úgyis szélesebb közönséghez eljutó, olcsóbb és bukás esetén kevésbé látványosan perecelő televíziós filmeket másik forrásból támogatni. Áprilisban született csak meg a rendelet a Filmkollégium működéséről és 7 milliárd forintos büdzséjéről – egy filmre maximum 300 milliót költhetnek, kivéve, ha az „nemzetstratégiai jelentőségű”. Ám a tervekkel ellentétben sem májusra, sem júliusra nem sikerült felállítani a testületet, és forrásaink szerint ez szeptembernél előbb nem is fog megtörténni, így az első pályázatokat legkorábban is csak az év végén tudják elbírálni. Ez nagyon megnehezíti a kisműfajok képviselőinek a dolgát, ugyanis a Filmkollégium terve miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 1,6 milliárd forinttal gazdálkodó Mecenatúra Programja leállt. Onnan támogatták nemcsak a televíziós filmeket, hanem dokumentum- és kisjátékfilmeket is – amilyen például Deák Kristóf Oscar-díjas Mindenki című filmje volt.

A késlekedés egyik oka a Filmkollégium vezetőjének kiválasztása lehetett, amire Káel Csabát, a Müpa vezetőjét kérték fel, aki iparági pletykák szerint hosszas húzódozás után végül el is fogadta a feladatot. Az ő neve egyébként a Filmalap új elnökeként is szóba jött, hiszen várhatóan az önkormányzati választások után a kormány hozzányúl a filmfinanszírozáshoz, így a Filmalaphoz is.

HAMVAY PÉTER