A magyarság eredetének központi elvárásait új káderek is nehezen préselik át az általuk irányított kutatóhelyeken. Közben már a Princetonon is a hunokat keresik – igaz, ott prekoncepciók nélkül.
Bár az alternatív őstörténetet propagáló Kurultáj zászlója virít a Természettudományi Múzeumban most megnyílt Attila örökösei című kiállításon, az csak a címével – A hunoktól az Árpád-házig – sugallja a történettudomány szerint semmivel sem bizonyítható hun rokonságot. Látható, hogy a politika pártfogását élvező áltudományosság még nem megy át olyan komoly országos intézmény szűrőjén, mint a Természettudományi Múzeum.
Még akkor sem, ha a kiállítást maga a frissen kinevezett – tudományos fokozat nélküli, korábban csontkovács – igazgató, Bernert Zsolt, illetve közeli barátja, a segédmuzeológusból az Embertani Tár élére emelt Buzár Ágota készítette. Pedig segítette őket a magyar őstörténet átírására létrehozott Magyarságkutató Intézet is, amely a hírek szerint több mint egymilliárd forintot nyert el a kormánytól.
A kiállítás láthatóan tartózkodik attól, hogy valami tudománytalan marhaságot állítson. Elmondja, hogy a honfoglalók erősen kevert népek voltak, és hogy a Kárpát-medencébe korábban benyomult hunoknak már kevés közük lehetett a Kína északi határairól indult őseikhez. (Közvetve elismeri ezzel, hogy az esetleges rokonság szinte bizonyíthatatlan.) A tárlat csupán odáig merészkedik, hogy az Attila 453-ban bekövetkezett halála után szétesett hun birodalom egyes törzsei az avarokkal, netán 450 év múltán a magyar honfoglalókkal visszatérhettek ide.
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
Felföldi József szerint a végjátékban a NER levetett minden álcát, és már simán csak lop.
