Igény volna a hun rokonság bizonyítására, de a szakemberek nem hajolnak meg

Hamvay Péter

2 perc

2019.10.26. 14:00

A magyarság eredeténe központi elvárásait új káderek is nehezen préselik át az általuk irányított kutatóhelyeken. Közben már a Princetonon is a hunokat keresik – igaz, ott prekoncepciók nélkül.

Bár az alternatív őstörténetet propagáló Kurultáj zászlója virít a Természettudományi Múzeumban most megnyílt Attila örökösei című kiállításon, az csak a címével – A hunoktól az Árpád-házig – sugallja a történettudomány szerint semmivel sem bizonyítható hun rokonságot. Látható, hogy a politika pártfogását élvező áltudományosság még nem megy át olyan komoly országos intézmény szűrőjén, mint a Természettudományi Múzeum.

Még akkor sem, ha a kiállítást maga a frissen kinevezett – tudományos fokozat nélküli, korábban csontkovács – igazgató, Bernert Zsolt, illetve közeli barátja, a segédmuzeológusból az Embertani Tár élére emelt Buzár Ágota készítette. Pedig segítette őket a magyar őstörténet átírására létrehozott Magyarságkutató Intézet is, amely a hírek szerint több mint egymilliárd forintot nyert el a kormánytól.

A Magyar Természettudományi múzeum kiállításán

Hun volt, hun nem volt

MTI / Illyés Tibor

A kiállítás láthatóan tartózkodik attól, hogy valami tudománytalan marhaságot állítson. Elmondja, hogy a honfoglalók erősen kevert népek voltak, és hogy a Kárpát-medencébe korábban benyomult hunoknak már kevés közük lehetett a Kína északi határairól indult őseikhez. (Közvetve elismeri ezzel, hogy az esetleges rokonság szinte bizonyíthatatlan.) A tárlat csupán odáig merészkedik, hogy az Attila 453-ban bekövetkezett halála után szétesett hun birodalom egyes törzsei az avarokkal, netán 450 év múltán a magyar honfoglalókkal visszatérhettek ide.