A műgyűjtés királynőjének örököse is beleszeretett Moholy-Nagy sokoldalúságába

Emőd Péter

4 perc

2019.12.08. 11:00

A világhírű velencei Peggy Guggenheim Gyűjtemény igazgatónője kapta idén a MOME Moholy-Nagy-díját. Karole P. B. Vail volt a kurátora 2016-ban annak a retrospektív kiállításnak, amely a 20. század egyik legnagyobb hatású művészének az életművét mutatta be a New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeumban.

HVG: Ön két kiemelkedő műgyűjtőt tudhat a felmenői között, Peggy Guggenheim a nagyanyja, az ő nagybátyja pedig Solomon R. Guggenheim volt. Hatással volt ez a rokonság a gyerekkorára, illetve a pályaválasztására?

Karole P. B Vail: Igazából teljesen hétköznapi gyerekkorom volt, nem forgott minden a művészet körül, de tény, hogy a családunkban mindenki nagyon nyitott volt a művészetek – és nem csak a képzőművészet – iránt. A születésemkor Peggy már Velencében élt, a gyűjteményével körülvéve. A legtöbb műtárggyal akkor találkoztam, amikor nála töltöttem a vakációkat. Óriási élmény volt ott együtt látni az akkori évtizedek sztárművészeinek alkotásait, de azért ne gondolja, hogy ezek mindig kellemes találkozások voltak. Max Ernst szürrealista képei között például nagyon nehezen jött álom a szememre. És az igazat megvallva, ennek a környezetnek nem volt lényeges szerepe abban, hogy végül a képzőművészethez kötődő pályát választottam. Ez szinte a véletlenen múlt, és soha nem gondoltam volna, hogy egyszer majd én leszek Peggy múzeumának az igazgatója.

HVG: Milyen emlékeket őriz róla?

K.P.B.V.: Ő sosem volt „klasszikus nagymama”, de arra például nagyon odafigyelt, hogy rászoktasson a művészetre. Egyike volt az utolsóknak, akiknek saját gondolájuk volt Velencében. Sokszor a gondolájával jártuk a várost, és olyankor mindig megálltunk egy-egy templomnál, ahová nekem egyedül kellett bemennem, majd beszámolnom neki a látottakról, köztük olyan kiemelkedő mesterek festményeiről, freskóiról, mint Tiepolo, Veronese vagy Tiziano. Nagyon informális módja volt ez a művészeti képzésnek, és igazából most tudom csak értékelni, milyen fontos leckéket kaptam tőle.

Pályafutása egyik legfontosabb munkájának tartja a Moholy-Nagy-kiállítást

Beleásta magát

Fazekas István

HVG: Ön Velencébe költözése előtt két évtizedig a New York-i Guggenheim Múzeum kurátoraként dolgozott. Mik voltak ott a meghatározó élményei, tapasztalatai?

K.P.B.V.: A kurátor első feladata az, hogy a legapróbb részletekig megismerje múzeumának gyűjteményét, hiszen minden további teendő, így az időszaki tárlatok koncepciójának kialakítása és megvalósítása erre épül. Lényegében e munka közben fedeztem fel magamnak Moholy-Nagy Lászlót is, akinek műveiből a Guggenheim mondhatja magáénak a leggazdagabb válogatást Amerikában.