Az „árnyéknélküliség” egyszerre jellemzi Czimra Gyula (1901–1966) festményeit és egész életét is, hiszen visszafogottsága és a művészeti élettől távolmaradása miatt úgy tűnt, mintha ő maga árnyékban állna. Művei most a Nemzeti Galériában láthatók.
Donald Trump gyakran változtatja álláspontját, amíg a súlyos nemzetközi válsággócokról vagy a fél világ ellen folytatott vámháborúról van szó, a kulturális-művészeti színtér átalakítására tett lépései többnyire ugyanabba az irányba mutatnak. A témáról szóló korábbi írásunk megjelenése óta az elnök tevékenysége miatt hátrányosan érintett szervezetek egyre gyakrabban szegülnek ellen, például jogi úton.
„A műalkotásnak már az elkészítése előtt teljes mértékben elképzeltnek és szellemileg megformáltnak kell lennie” – Theo van Doesburg manifesztumának ez a megállapítása mindkét művészre áll.
David Hockney napjaink egyik legnépszerűbb képzőművésze; művei, melyek jelenleg a Louis Vuitton Alapítvány múzeumának nagyszabású párizsi kiállításán láthatók, kivételes szakmai tudása mellett az élet és a festészet határtalan szeretetét is tükrözik.
Az idén 80 éves festőművész töretlen lendülettel alkot, sőt, két éve a Budapesti Műszaki Egyetem vendégelőadójaként is aktív. A születésnapi interjúban a múlt és a jelen mellett a jövőről is szó esik.
A világ figyelme most főként arra irányul, hogyan kérdőjelezik meg a régi-új amerikai elnök első rendeletei a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok évtizedek alatt kialakult rendszerét. Eközben Trump és az új amerikai adminisztráció sokszor hajmeresztő lépései a kulturális szférát sem hagyják érintetlenül. Igaz, a hatás e területen elsősorban az USA-n belül érvényesül, de azért máris vannak komoly nemzetközi konzekvenciái is.
Ma már szerencsére nem számít ritkaságnak, ha ismert kortárs magyar művészek rangos külföldi múzeumok egyéni vagy csoportos kiállításain szerepelnek. Most a legutóbbi tárlatokból mutatunk be néhányat.
A rendszerváltás a műkereskedelemben is új korszak hajnalát jelentette; 1989-től kezdve sorban jelentek meg – csaknem kizárólag a fővárosra, Budapestre koncentrálva – a magántulajdonú kereskedelmi galériák és aukciósházak, amivel egycsapásra megszűnt a szcéna korábbi állami tulajdonú cégeinek monopolhelyzete. A sort 1989-ben a Knoll Galéria Budapest nyitotta, melyet egy ismert bécsi kortárs galerista, Hans Knoll alapított és működtet azóta is sikeresen a Liszt Ferenc téren. A galéria most volt 35 éves – ebből az alkalomból beszélgettünk Hans Knollal és a budapesti galériát 2003 óta vezető Pilinger Erzsébettel.
Több európai országban és az USA-ban a nagyvárosok mellett a kiemelt üdülőhelyek is mind fontosabb szerepet játszanak a műkereskedelemben. A hétvégi balatonfüredi művészeti vásár idehaza is újabb lépést jelent ebben az irányban.
A magyar származású amerikai képzőművész, Agnes Denes monumentális szabadtéri munkája volt az idei Art Basel fókuszában. A művész először negyven éve egy manhattani területet, egy volt szeméttelepet vetett be búzával.
Az utóbbi évek kiemelkedő képzőművészeti eseménye volt Sean Scully 2020-as retrospektív kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A 79 éves ír-amerikai festőművész most a műveivel együtt visszatért; a minap megnyílt kamaratárlatán a Szépművészeti Múzeumnak adományozott munkái láthatók.
A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.
Pályaelhagyást fontolgat a tekintélyes múzeumok, köztük az Uffizi élén is bizonyított Eike Schmidt. A neves múzeumi szakember most a jobboldal színeiben Firenze polgármesteri székére pályázik.
A képek igazából akkor születnek meg, amikor a közönség találkozik velük – vallotta a múlt héten elhunyt Szüts Miklós, aki olyan szakmát keresett, amelyben a szabadság a fő munkaeszköz. Szüts Miklós temetése holnap, március 27-én lesz a Farkasréti temetőben.
A globális műpiac a kedvezőtlen előjelek ellenére átlagosnak mondható évet produkált. Persze, mint mindig, most is voltak nyertesek és vesztesek.
Kelle Antal ezeket az alkotói dimenziókat új könyve címében foglalja össze: ArtFormer.
A tavalyi évnek talán az volt a legnagyobb meglepetése a globális műkereskedelemben, hogy nem történt meglepetés: az elemzők visszaesésre számítottak és az be is következett. De azért pánikra nincs ok.
Mészáros Flóra művészettörténész új, kivitelezésében is a kilenc éve elhunyt mesterhez méltó kötetben elemzi Lantos pályáját.
