Hogyan kerüljük el a koronavírussal kapcsolatos hamis infókat?
Az álhírekkel foglalkozó Urbanlegends.hu a PolitiFact tényellenőrző oldal útmutatóját egészítette ki hazai forrásokkal és példákkal.
A válsághelyzetek az álhírek melegágyaként szolgálnak, az emberek ugyanis természetüknél fogva gyűlölik a bizonytalanságot. Ha valamiről nincs hiteles információjuk, olyan helyekről próbálnak tájékozódni, és ezáltal növelni saját biztonságérzetüket, ahonnan nem biztos, hogy hiteles információt kapnak.
Az álhírek, hamis infók felismerésének készsége azonban fejleszthető. Az Urbanlegends.hu - a PolitiFact tényellenőrző szervezet útmutatójának továbbgondolásával - 7+2 pontban próbál segítséget nyújtani a koronavírussal kapcsolatos álhírek felismeréséhez. Íme ebből néhány tanács:
- Ismerjük meg a betegséggel kapcsolatos alapinformációkat
Mik a betegség tünetei? Hogyan terjed? Milyen hasonló tüneteket produkáló betegségek léteznek? Hogyan védekezhetünk ellene? Minél több hiteles infónk van, annál könnyebben tetten érhetjük a téves információkat. Legyünk tisztában azzal is, mely szakmai oldalakon kaphatunk hiteles információt a témáról.
- Ellenőrizzük a témával kapcsolatban megjelenő képeket és videókat
Válsághelyzetekben gyakran előfordul, hogy egy fotót vagy videót eredeti kontextusából kiemelve, új történettel ellátva kezdenek el keringetni a neten. A koronavírussal kapcsolatban előjött például egy olyan, utcán heverő hullákat ábrázoló fotó, amely valójában egy több évvel ezelőtti, németországi művészeti projektet ábrázolt. A hasonló megtévesztések elkerülésére használjunk képellenőrző szolgáltatásokat.
- Óvakodjunk mind a járványt elbagatellizáló, mind pedig a riogatást túltoló próbálkozásoktól
Egy globális járványhelyzetben sokféle érdek ütközhet, így nem csoda, hogy a vita gyakran erősen átpolitizálódik, és mindenki megpróbálja a maga kis pecsenyéjét tovább sütögetni a forró téma felett. Ne üljünk fel a bűnbakkereső narratíváknak: a járvány nem egyetlen nép, ország vagy vezető felelőssége, hanem egy olyan komplex helyzet, amit az ujjal mutogatás és a hibáztatás önmagában nem old meg.
- Ne osszunk meg olyan megelőzési tanácsot vagy gyógymódot, amit előtte nem ellenőriztünk hivatalos forrásból
Legyen szó a Facebookon elhíresült “olasz orvos tanácsairól“, a 15 percenkénti vízivásra vagy pálinkázásra buzdító, megtévesztő körlevelekről, a közösségi oldalakon napról napra rengeteg megerősítetlen praktika jelenik meg. A védekezéssel kapcsolatban is inkább a hivatalos szervek, szakmai szervezetek és mértékadó újságok tájékoztatásaira érdemes támaszkodni.
Az Urbanlegends.hu cikkének további tanácsait itt olvashatja el.
A sajtó ugyanolyan domináns helyet foglal el a modern társadalomban, mint egykoron a vallás, mégsem vagyunk tisztában életünkre gyakorolt hatásaival. Az író-filozófus Alain de Botton A hírek című könyve nyugalmat, megértést és némi józan mérlegelést hoz a hírgépezetekkel való állandó érintkezésünkbe: tökéletes használati útmutató a média által bekebelezett világunkhoz. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.